A nagyrészt harmonikus csütörtöki rendkívüli EU-csúcs Orbán Viktor magányával ért véget.  Az már köztudott, hogy a miniszterelnök egyedüliként nem fogadta el az Ukrajna további támogatásáról szóló szövegtervezetet, így a másik 26 uniós állam- és kormányfő külön adott ki nyilatkozatot.

Bár Magyarország az Ukrajnára vonatkozó közös állásfoglalást nem támogatta, a védelmi politika terén egyetértés született. Az Ukrajnára vonatkozó majdnem egyhangú dokumentumban az Európai Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja szélesebb körű hatással van az európai és a nemzetközi biztonságra. 

Kapcsolódó

Az Euractiv értesülése szerint egyes uniós diplomatákat meglepte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tartózkodáson kívül semmilyen lépést nem tett az Európai Tanács március 6-i rendkívüli ülésének Ukrajna támogatására vonatkozó következtetései ellen - sőt, szokásától eltérően nem is kért cserébe semmit. 

Korábban ugyanis művésze volt annak, hogy  Brüsszelt valamilyen alkura bírja.

Ezzel szemben a múlt hét végi találkozón viszont nem feszegetett kényesebb kérdéseket, mint például az Oroszország elleni szankciókat. Az névtelenségbe burkolódzó uniós diplomaták szerint Orbán Viktor nem véletlenül hallgatott: ugyanis lőszert akar megtakarítani a következő nagy csatához. Félévente ugyanis meg kell hosszabbítani az Oroszország elleni aktuális uniós szankciócsomagot, ami ezúttal március 15-én jár majd le. 

A hírügynökségnek nyilatkozók arra tippeknek, hogy

a magyar miniszterelnök a napokban már be is nyújthatja a számlát, hiszen a szankciók meghosszabbításához mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

Ekkor jöhet el a pillanat, amikor Orbán Viktor megszerezheti, amit akar, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben összeomlik a megállapodás.

A szankciócsomagban szereplő korlátozó uniós intézkedések olyan magánszemélyeket, vállalatokat és egyéb jogalanyokat céloznak meg, amelyekről az EU úgy véli, hogy közvetlenül érintettek Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásában.

Jelenleg több mint 2400 személy és szervezet szerepel az EU feketelistáján.

A cikk emlékeztet: Magyarország az elmúlt három évben egyfajta nyomásgyakorlásként használta a szankciók megújítását. A magyar kormány az elmúlt hetekben már be is jelentette, hogy nyolc embert szeretne törölni az EU Oroszország elleni szankciós listájáról, és további engedményeket kíván elérni az Ukrajnával folytatott gáztranzitról szóló tárgyalásokon.

Azt is megjegyzik, hogy amióta Donald Trump amerikai elnök számos jelzést küldött arra vonatkozóan, hogy Washington a színfalak mögött az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésén dolgozik, a magyar kormány is sokkal bátrabban lép fel az uniós viták során.