A Magyar Közlönyben megjelent tanrend szerint ma, azaz szeptember 1-jén vette kezdetét a tanév. Ugyanakkor ami szokatlan, hogy egy héttel később, június 21-én ér véget.

A szünetek is másképp alakulnak:

  • az őszi szünet október 28-tól november 5-ig tart, a szünet előtt október 27-e az utolsó, utána november 6. az első tanítási nap.
  • A téli szünet december 22. és 2024. január 7. között lesz. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., a szünet utáni első pedig január 8.
  • A tavaszi szünet 2024. március 28-tól április 7-ig tart, március 27. szerda a szünet előtti utolsó, április 8. a szünet utáni első tanítási nap.

Az őszi érettségi írásbeli vizsgái 2023. október 13. 27. között lesznek, az emelt szintű szóbelik november 9. és 13., a középszintűek november 20. és 24. között lesznek. A tavaszi vizsgákat 2024. május 3-án kezdik, az emelt szóbeliket június 5. és 12., a középszintűek június 17. és 28. között tartják – írja az Index.

Akik ősszel érettségiznek, azok még a 2012-es NAT törvény szerint teszik azt. A tavaszi érettségi már teljesen más lesz: többek között átalakulnak a történelemérettségi témakörei, valamint kikerül a gyakorlati szövegalkotás a magyar érettségiből és a helyére bekerül az emelt szinten már régóta ismert irodalmi-műveltségi teszt.

Felvételizni is másképp lehet

A felsőoktatási felvételi rendszer két felvonásban alakul át. Az első már megtörtént – aminek eredményeképp régen nem kezdték el annyian az egyetemet, mint idén –, vagyis eltörölték a központi minimumponthatárt, a kötelező emelt szintű érettségi az alap- és osztatlan képzésben, valamint az adott szakoknál a középszintű érettségit is elfogadhatják az intézmények.

2024-ben az annyival egészül ki, hogy az intézmények maguk is adhatnak 100 többletpontot, továbbá maguk dönthetik el, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok alapján mely tantárgyak számítanak bele a tanulmányi pontba. Azt is szabadon dönthetik el, hogy mely két érettségi lesz kötelező szakonként, és melyek emelt, illetve középszinten. Fontos változás, hogy az emelt szintű érettségin a százalékos eredményt veszik figyelembe, a középszintű vizsga viszont legfeljebb 67 pontot érhet.

Felvételi: minden ötödik hallgató már tandíjat kénytelen fizetni

A Felvi.hu friss adatai alapján ők már csak önköltséges egyetemi képzésre jutottak csak be, összesen 20 301-en. A 94 785 felvett hallgatóból 74 484-nek az állam finanszírozza a képzését.
Bővebben--->

A tanárok új jogállásba kerülnek

Július 4-én a parlament megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, melyet a közbeszéd csak státusztörvényként emleget. Az új jogállás 2024. január 1-től lesz érvényes a pedagógusok számára, azonban azt szeptember végéig kell elfogadniuk, ha továbbra is a pályán kívánnak maradni.

A jogváltás következtében a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből 15 nappal az igazgató rendelkezhet.

Arról is rendelkezik az új törvény, hogy ha valamilyen okból nem biztosítható az állami fenntartású intézmény működése, akkor az új ellátási helyen 8 óráról legfeljebb 12 órára növelhető a napi munkaidő, a heti pedig legfeljebb 48 órára. Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a rendkívüli munkaidő és az ezzel járó díjazás is.

A törvény alapján januártól az adott járáson belül egy tanár bárhova átvezényelhető, azonban adott élethelyzetben ehhez a pedagógus beleegyezésére is szükség van.

Visszavezetik továbbá a fegyelmi eljárást, a pedagógusok megrovást kaphatnak, hat hónapra 20 százalékkal csökkenthetik a bérüket, és a vezetői megbízatásukat is visszavonhatják, nem beszélve az elbocsátás lehetőségéről.

Az új bértábla

  • a gyakornoki fizetést kormányrendeletben meghatározott összegben
  • Pedagógus I. esetén 410 ezertől 1 millió 65 ezer forintig terjedő,
  • Pedagógus II. esetén 430 ezertől 1 millió 235 ezer forintig terjedő,
  • Mesterpedagógus esetén 520 ezertől 1 365 ezer forintig terjedő,
  • Kutató tanár esetében 640 ezertől 1 millió 470 ezer forintig terjedő havi illetményben állapítja meg.
  • 25 év gyakorlat esetén 2 havi, 30 év esetén 3 havi, 40 év esetén 5 havi jubileumi jutalmat kapnak.

 

 

 

A magyarok 10 éves kor előtt nem engednék egyedül a gyereküket iskolába

Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi felmérése szerint tízéves korban engednék először kíséret nélkül iskolába menni a gyerekeket a szülők Magyarországon és a szomszédos országokban. A keleti és a nyugati országok között erős a megosztottság. Bővebben --->