Egyes nyugat-európai országban már bevált, de Magyarországon újításnak számító átalakítást vezetne be a Belügyminisztérium egy nyilvánosságra került koncepció szerint.

Bár az érintettek csupán 8 napot kaptak a koncepció véleményezésére,

már zajlik az országban azoknak az intézményeknek a kiválasztása, ahol „bensőséges hangulatú szülészeteken”, kevesebb orvossal, szülésznők jelenléte mellett adhatnának életet gyermeküknek a nők.

A tervezet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges 2003-as miniszteri rendeletet módosítaná azzal, hogy az eddigi II. és III. szint mellé létrehozná az alacsonyabb, I. progresszivitású szintű szülészeti ellátást is az országban.

Ezek olyan szülészetek lennének, ahova csak komplikációmentes várandósság esetén kerülhetnének a nők.

Ezeken az osztályon nem lenne koraszülött intenzív sem, és neonatológus, azaz újszülöttgyógyász, újszülött-szakápoló, aneszteziológus, vagyis altatóorvos és intenzív terápiás orvos sem állna 24 órában rendelkezésre - ha mégis szükség lenne rájuk, 30 percen belül elérhetőnek lennének.

A rendelettervezet azt is pontosan meghatározza, kik kerülhetnének az I. szintű ellátásba.

A feltételek között szerepelne a többi közt, hogy

  •  terhesség szövődménymentes legyen
  • az édesanya 18 év felett és első szülés esetén 40 év alatt legyen
  • a terhessége legyen a betöltött 37. és 41. hét között.
  • a magzat ne legyen farfekvéses
  • valamint a kizáró okok között szerepelnek még egyes betegségek, fertőzések, ikerterhesség, 4000 gramm feletti magzati súly, sőt korábbi császármetszés is. (Ugyanezek a feltételei egyébként az intézményen kívüli szülésnek is Magyarországon.)

Az I. szintű osztályoknak emellett biztosítaniuk kell a sürgősségi szüléslevezetést és az ambuláns jellegű szülészeti ellátást is.

A tervezetből az is kikövetkeztethető, hogy a kormány ezeket az osztályokat továbbra is kórházakon belül képzeli el

- a rendelet ugyanis kimondja, hogy minden ilyen helyen lennie kellene egy császármetszés végzésére alkalmas műtőnek.

A hvg.hu megkeresteBelügyminisztériumot, amely közölte: az alacsonyabb progresszivitású szint létrehozása lakossági igényeket elégítene ki. 

Ehhez igazodva tennék lehetővé, hogy alacsony kockázatú várandósság esetén

„intézményi keretek között, alacsonyabb ellátási szinten, családias, bensőséges légkörű szülészeteken” biztosíthassák a szülészeti ellátást.

A jelenleg érvényben lévő, 2003-as miniszteri rendelet szerint eddig nem voltak I. progresszivitású szintű szülészetek. Ebbe nyúlna most bele a Belügyminisztérium tervezete, három szintre osztva a szülészeti ellátást: a már említett

  • I. szintre kerülhetnének a kockázatmentes kategóriába sorolt várandósok, 
  • a II. szint biztosítaná a komplikáltabb szülések levezetését, 
  • míg a III. szinten a koraszülött ellátás is rendelkezésre állna.

A három szint között nemcsak az ellátásban, hanem a méretben is lennének különbségek.

Az I. szintet (szülészet-nőgyógyászat összevont osztály esetén) már akár öt ággyal is lehetne működtetni, míg a II. szint minimumfeltétele tíz ágy lenne.

A lap által megkérdezettek egy része szerint kifogásolható, hogy egy komplikációmentes szülésnél is bármelyik pillanatban történhet előre nem látott probléma.

Többen is arra tippeltek, hogy a kormány talán az egyre krónikusabbá váló szakorvoshiányt akarja így orvosolni. A jelenség az utóbbi években ugyanis olyan méreteket öltött, hogy gyakran már egy-egy betegség vagy szabadság miatt is szülészeti osztályokat kell leállítani az országban, és nem csak a kisebb intézményekben.

Volt olyan forrásunk, aki látszatintézkedésnek tartja a tervezett módosítást, mely véleménye szerint csak arra való, hogy kevesebb orvossal is működhessenek a kisebb szülészetek, így nem kelljen őket bezárni. Egy ilyen lépés ugyanis politikailag mindig kockázatos.