El nem ismert kisebbségként élnek Magyarországon a szkíták: meglepően sok magyar gondolja magáról, hogy rég kihalt népcsoportokhoz, például a szkítákhoz vagy hunokhoz tartozik. Sőt, a népszámláláskor több mint kétezren állították, hogy szkíta az anyanyelvük és családi körben is ezt a nyelvet használják – írja a hvg. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a népszámlálások során rákérdez a nemzetiséghez tartozásra is, ám a honlapjukon is elérhető adatsorokban csak a 13 elismert magyarországi, honos nemzeti kisebbség számait tüntetik fel. (Ez a kategória nem ugyanaz, mint az állampolgárság.)

A népszámláláskor azonban 1371-en állították magukról, hogy szkíták. Ám ennél is többen, 2439-en közölték, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük.

A szkítákról tudni kell, hogy az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint a szkíták kétezer éve kihalt etnikai népcsoport. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.

A KSH nyilvános népszámlálási adataiból tehát továbbra is csak az eddigi 13 nemzetiség létszáma olvasható ki:

  • az első továbbra is a cigányság, de létszámuk a 2011-es 309 ezerről 2022-re 200 ezerre csökkent;
  • a németek a másodikak, de ehhez a nemzetiséghez tartozónak is kevesebben vallották magukat: 11 év alatt 132 ezerről 98 ezerre csökkent a számuk;
  • kínainak 11592-en;
  • orosznak pedig 11127-en vallották magukat (ennyi egy Celldömölk vagy Kisújszállás méretű város lakossága);
  •  2736-an vannak a szintén el nem ismert nemzetiségnek számító törökök is;
  • miközben az elismert nemzetiségnek számító szlovénnak a KSH adatbázisa szerint 2984-en mondták magukat.