Kérdésessé válik a Balaton-parti sportpályák helyzete is a vízparti területek felértékelődésével és intenzív beépítésével, miközben a vidék társadalmai is átalakulnak.

Mindez sok esetben a futballcsapatok megszűnését eredményezi. A funkciójukat vesztett sportpályák ugyanakkor a településtörténet lenyomatai, amelyek közösségi hasznosításában számos lehetőség rejlik – írja az Építészfórum, mely többek között egy fényképszenzációra is felhívja a figyelmet 1924-ből.

A portál azt járja körül, hogy a Balaton-felvidékre érkezett a Hátsó füves futballmentő túra riportsorozata, a projektnek pedig az egyre inkább eltűnő vidéki futballkultúra emlékeinek feldolgozása a célja. A kutatásból 2026 elején fog majd kiállítás nyílni a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban.

Érdekes történelmi adalékként említik, hogy az első hajógyárat egy bizonyos Richard Young építette fel Füreden, és feltételezések szerint az angol hajóépítő munkásai hozhatták be a labdajátékot, melybe idővel a helybeliek is bekapcsolódtak.

Azt találták, a focipályák áthelyezése is jól illusztrálja az egyes települések történetét és településszerkezeti fejlődését. A faluszéli pályák közül azonban többet mára felvert a gaz, és lassan már csak régészeti beavatkozással lehet feltárni az egykori nyomokat. Ám van, ahol a demográfia, a születések száma lehetővé teszi az utánpótlás és a felnőtt csapat aktív működését.

Megjegyezték, a riportsorozat számos, a települések térbeli szerkezetét, közösségi tereit érintő kérdést felvet, ezért érdemes építészeti-urbanisztikai szempontból is értékelni az átalakulás tapasztalatait. Hozzáfűzték: 

Miközben a háttértelepüléseken egyre inkább eltűnnek a futballpályák, a tóparti települések központjában viszont felértékelődnek ezek a területek – ingatlanfejlesztési szempontból.

Akadt olyan település, ahol sokszor nemzetközi mérkőzések is kialakultak, amikor a közeli kempingből német, holland vagy épp lengyel családok is csatlakoztak.

Egyebek mellett Balatonszemes, Révfülöp, Tihany, Balatonalmádi történetét és lehetőségeit is részletesen tárgyalják.

Mint megfogalmazzák, a pályák jövőbeli újragondolása a létesítmények négyévszakossá változtatását, a zöldfelületi rendszerbe való integrációt és a közösségi sportolás térbeli kereteinek fejlesztését is szolgálhatná, hogy a közösségi sporttevékenységek lehetőségei kitáruljanak.

Duplázás: kétmilliárd forintra duzzasztották a nem olimpiai sportágak támogatását

A sportért felelős államtitkár bejelentette, hogy 2025-re megemelték a nem olimpiai sportágak központi támogatását, ráadásul csaknem az eddigi összeg duplájára. Részletek.

Kapcsolódó