December 4-ig lehet véleményezni a Belügyminisztérium újabb jogszabálytervezetét, ami a kormány oldalán jelent meg és a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szól. 

Ebben azt írják, hogy a 2011-es nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a 2023-as pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben lefektetett célok eléréséhez a továbbképzések alkalmával teljesíthető programok megújítására van szükség. A kormány szerint így egy korszerűbb, stabil minőséget és a pedagógusok számára garantált fejlődést biztosító rendszer jön létre.

Az új pedagógus továbbképzési rendszer ingyenesen biztosítja a szaktárgyi szakmai előrelépés lehetőségét. Ugyanakkor - az eddigiekhez hasonlóan -  lehetőséget ad a  pedagógusok számára, hogy választhassanak nem szorosan véve a szaktárgyukhoz kapcsolódó továbbképzéseket is.

Kapcsolódó

A tanárok köszönik, de nem kérik

Ez az új rendszer további terheket ró a tanárokra és a nevelést oktatást segítő NOKS-dolgozókra, írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya tiltakozásában. Mint írják, az új rendelettervezet szerint a kormány 2025. január 1-jétől új pedagógus-továbbképzési rendszert vezetne be.

Változás lenne az is, hogy lényegében megdupláznák a kötelező továbbképzés keretében elvégzendő kurzusok mennyiségét, valamint jelentősen növelnék az iskolák adminisztrációs terheit is. A rendelettervezet szerint csak a tartalmi megújító képzéseket biztosítaná a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) díjmentesen.

A szakszervezet szerint azonban minden, a munkáltató által kötelezően előírt képzést a munkáltatónak ingyenesen kellene biztosítania azzal együtt, hogy lehetővé teszi a továbbképzések munkaidőben történő maradéktalan elvégzését még akkor is, ha az nem jelenléti oktatás keretében valósul meg.

A tervezet szerint a „ pedagógus a pedagógus-továbbképzési kötelezettséget 2025. szeptember 1-jétől az e rendelet szerinti ötéves pedagógus-továbbképzési ciklus keretében teljesíti. A 2025. szeptember 1-jét megelőzően folyamatban lévő pedagógus-továbbképzési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.” Eddig hétévente volt szüksége a tanároknak ilyen továbbképzésre. 

A PDSZ szerint átgondolatlan a javaslat, mivel a jogalkotó nem számol a jelentős mértékű pedagógushiánnyal, valamint azzal, hogy a megnövekedett óraszámban végzett továbbképzések miatt még több, továbbképzés jogcímén távollévő kolléga helyettesítését kell majd megoldania, melyet eddig is csak akadozva tudtak a nevelési-oktatási intézmények ellátni.

A PDSZ szerint:

  • jóval kevesebb óraszámot kellene meghatározni a tanárok számára;
  • a státusztörvényt vissza kellene vonni;
  • a teljesítményértékelési rendszert is vissza kellene vonni;
  • az új pedagógus-továbbképzési rendszer tervezetét pedig el kellene vetni.

Az ideális és kívánatos oktatói-nevelői munka megvalósulásához elengedhetetlen ugyanis az oktatási ágazatban dolgozók munkaterhelésének jelentős csökkentése, valamint rekreációjuk biztosítása.

A PDSZ megalázónak is tartja a rendelettervezetet: a gyerekekkel foglalkozó kollégák pontosan meg tudják állapítani, hogy személyes szakmai fejlődésük érdekében milyen kurzusokat, képzéseket kellene elvégezniük. Szakmai kompetenciájukból ez egyenesen következik, és ezzel a rendelettervezettel a jogalkotó ezt vonja kétségbe. A PDSZ nem látja indokoltnak a rendelettervezet hatályba léptetését.

A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés 2025–2028 között több mint 24,5 milliárd forintba kerülne, vagyis évente több mint 8 milliárd forintot szánnának erre a költségvetésből.