A diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését – áll a PDSZ közleményében, amelyben arra reagál az érdekvédelmi szervezet, hogy nyomatékos osztályzatot adnának a jövőben a diákoknak a kompetenciamérések eredményeire, és még a felvételibe is beszámítanák.

A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, melyek alapján releváns következtetéseket lehetne levonni a diákok képességeit illetően

– mutat rá a szervezet.  A lexikális tudás mérésének irányába tolódik erőteljesen, mely ebből adódóan – ha az eredmény érdemjeggyel is értékelve lesz, ráadásul súlyozottan – a diákok számára minden év végén nagyon megterhelő vizsgákat fog jelenteni több tantárgyból is. 

A kompetenciamérés célja viszont nem ez, hanem az, hogy azt mérje, hogy az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit. Ha ez külön felkészítést igényel, akkor eleve nem beszélhetünk kompetenciamérésről – teszik hozzá közleményükben.

2001 őszén az 5. és 9. évfolyamon zajlott le az első kompetenciamérés, amely a tanulók szövegértését és matematikai eszköztudását vizsgálta. A következő tanévtől a mérés bővült a 6. és 10. évfolyammal, egy évvel később a 8. évfolyammal.A 2007/2008. tanév óta a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérik a tanulók szövegértési képességét és a matematikai eszköztudását.A mérésben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem azt vizsgálják, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.A 2021/2022-es tanévben a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, illetve az idegen nyelvi és célnyelvi mérésekkel.

A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat. Ez parancsuralmi intézkedés – az oktatási folyamat azonban nem így működik

– hívják fel a figyelmet.

A PDSZ szerint a jogalkotók szakmaiatlanságát tükrözi, hogy érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni.

Külön felhívjuk a figyelmet arra is, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan fogják érinteni az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat – még jobban nehezítve a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan felgyorsítva a leszakadásukat.

Amennyiben országos és/vagy regionális rangsor is felállításra kerül a nevelési-oktatási intézmények tekintetében, akkor az SNI-s és/vagy BTMN-es gyerekek gyengébb teljesítményei miatt félő, hogy iskolai elhelyezésük még nehezebbé válik a jelenleginél. Mindez a szegregáció, a kasztosodás elmélyülését fogja maga után vonni, mely nem szolgálja sem a diákok, sem az ország érdekeit.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:

  • a jogalkotó állítsa le a kompetenciamérések jeggyel történő értékelésére, illetve a felvételi pontokba való beszámítására vonatkozó terveit még azelőtt, hogy bármilyen jogszabálytervezetet megalkotna;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával állítsa helyre a kompetenciamérések relevanciáját;
  • adja vissza a pedagógusok és az iskolák autonómiáját, mivel helyi viszonylatokban fogják tudni eldönteni, hogy adott közösségben élő gyerekek számára milyen nevelési-oktatási folyamatra van szükség ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjanak fejlődni magukhoz képest;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával dolgozzon ki a szegregációt jelentős mértékben csökkentő, illetve megszüntető stratégiát!