Az amerikai adminisztráció retorikájában az elmúlt hetek során megjelent az európai igény az Oroszország elleni szankciókra – magyarázta az Economx érdeklődésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A Kormányinfón ugyanis kiderült, nemcsak Nemzeti Konzultáció lesz hazánk energiabiztonságáról, illetve az orosz energiaforrásoktól való függésről, de Orbán Viktor miniszterelnök az éjszaka folyamán ebben a témában egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel.
Volt OK?
Az viszont nem derült ki, hogy Orbán Viktornak sikerült-e az áttörés az amerikai barátjánál.
Gulyás Gergely szerint az, hogy Donald Trump miként értékeli a miniszterelnökkel való beszélgetést, arról az amerikai elnököt kellene megkérdezni, ha van rá lehetőség. De szerinte világosan megértette azokat a szempontokat, melyek miatt Magyarország az Oroszországból való energiabeszerzés mellett áll – tette hozzá.
Érdeklődésünkre felelevenítettem, hogy évek óta próbálja az Európai Unió kikényszeríteni az orosz forrásokról való leválást, és ezek az az orosz szankciókra vonatkozó uniós igények jelentek meg az amerikai adminisztráció retorikájában az elmúlt hetekben.
Trump egy rendkívül intelligens üzletember
– magyarázta Gulyás Gergely, és ezzel indokolta azt, hogy szerinte az amerikai elnök megérti, mit jelentenek az árkülönbségek. Aláhúzta,
az IMF tanulmánya szerint az átállás veszteséget okozna Magyarországnak. A kancelláriaminiszter szerint az amerikai elnök „vélhetően megérti”, hogyha a GDP 4 százalékába kerülne egy átállás, az nem érné meg.
Azt ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, hogy Donald Trump mit válaszolt Orbán Viktornak a magyar érvek hallattán. Mondott-e legalább egy OK!-ét? - kérdeztük, hiába.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy van-e a kormányzatnak hatástanulmánya az orosz energiaforrásokról való leválásról, amire Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy még 2022-ben számolták ki azt, ahhoz hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen, nélkülözhetetlen az orosz energia.
Veszélyben a csodafegyver?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az olcsóbb orosz energia helyett drágább forrásokból szerezzen be olajat és gázt akkor is, ha emiatt nő a családok rezsiszámlája, és megszűnik a rezsicsökkentés?
– így szól a legújabb Nemzeti Konzultáció negyedik kérdése.
A gond az, ha Donald Trump amerikai elnök végül nemet is mondhat, és akkor benyújtja a 10 milliárd dolláros számlát Magyarországgal szemben, ami megsemmisítené Orbán Viktor első választási csodafegyverét, a rezsicsökkentést is.
Ugyanis Gulyás Gergely szerint az orosz energiahordozókról való leválás Magyarország energiabiztonságát kockáztatná. Ennek költségeivel kapcsolatban az IMF tanulmányát ajánlotta, amely szerint a leválás, a Brüsszel által tervezett orosz energiaembargó komoly fenyegetést jelent a magyar gazdaság számára, akár a magyar GDP 4 százalékát meghaladó, 10 milliárd dolláros veszteséget okozhatna.
A Mol és a JANAF vitájából jól látszik, hogy a horvátországi olajvezetéken biztonságos szállításról nem lehet beszélni - állapította meg, hozzátéve: ennek az útvonalnak a költségei is jelentősek. Az Adria olajvezetéket üzemeltető JANAF nem mutatott példát szolidaritásból, és többszörösére növelte az elmúlt években a szolgáltatási díjat - többek között így indokolta a kancelláriaminiszter a Nemzeti Konzultációt.
Kire vonatkozik Trump fenyegetése?
A Klímapolitikai Intézet legfrissebb elemzése is kitér arra, hogy Donald Trump az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szerinte Európának azonnal fel kell hagynia az orosz energiaimporttal, mert amíg az Európai Unió orosz gázt és olajat vásárol, addig gyengíti saját pozícióját a Moszkvával szembeni konfliktusban. Európa nem teheti meg, hogy miközben harcol Oroszország ellen, közben olajat és gázt vásárol tőlük. Sokkolónak nevezte, amikor először szembesült ezzel. Arról is beszélt az amerikai elnök, hogy nem örül annak, hogy Magyarország nem hajlandó leállítani az orosz olaj vásárlásával. „Orbán Viktor a barátom. Nem beszéltem vele, de úgy gondolom, hogy ha beszélnék, leállna. Azt hiszem ezt is fogom tenni” – mondta Trump. Erre válaszolta Szijjártó Péter külügyminiszter azt, hogy „Mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében. A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni.
Ugyanakkor az Intézet felhívta a figyelmet arra a „véletlen egybeesésre is”, hogy India 25-30-szorosára növelte az orosz kőolaj importját az orosz-ukrán háború kitörése óta, és az Európai Unió dízel- és repülőgép üzemanyag behozatala 3,5-szeresére ugrott Indiából ugyanezen az időtávon. Törökország is jól keresett az orosz olaj átcsomagolásán: négyszeresére növelték az orosz olaj importját és kétszeresre az unióba az olajtermék exportot 2021-25 között. Eközben Kína orosz kőolajimportja 30 százalékkal emelkedett. De itt már olyan óriási mennyiségekről van szó az Intézet szerint, hogy ezzel a növekménnyel Kína elvitte az orosz olajexport 47 százalékát.
A kínaiak felajánlották Indiának, hogyha a jövőben engedniük kellene az amerikai nyomásnak, ne aggódjanak, mert ők megveszik a szükséges olajmennyiséget nekik is és majd továbbítják. Persze nem ingyen. De az Európai Unió közvetlenül is vásárol orosz kőolajat, a részesedése 6 százalék volt 2024-ben
– derül ki a jelentésből.
Németország is már régen levált az orosz kőolajról, ami azt jelenti, hogy a Barátság kőolajvezetéken Kazahsztántól vásárolt olajat importál, amit az orosz Urals típusú olajokra optimalizált schwedti finomítóban dolgoz fel és Berlin környékét látja el vele. A kazah kőolaj főként Tengízből érkezik az unióba, ahol a kitermelési konzorciumban az orosz Lukoil-nak részesedése van.
Tehát aki kazah kőolajért fizet, fizet az oroszoknak is. Ezen túl a németeknek sok milliárd eurónyi tranzitdíjat kell fizetni a kazah olaj Barátság vezetéken való többezer kilométeres utaztatásért kinek is? Igen, az oroszoknak. Hab a tortán, hogy a kazah és az orosz kőolaj vezetékrendszer még a szovjet időktől olyan szinten összekapcsolt, hogy ember legyen a talpán aki megmondja, hogy honnan is jön a matéria
– írták.
A szakértők végül arra jutottak, hogy Trump elnök elsősorban a fentiekre célzott az unióval szemben megfogalmazott kritikájában és nem arra, hogy két valós alternatíva nélküli országban, Magyarországon és Szlovákiában még mindig vásárolnak orosz kőolajat.