Az IDEA Intézet 2024. február 1-e és 9-e között, valamint és 2024. június 19-e és 27-e között azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket országosan reprezentatív, kérdőíves felmérései során, hogy a hazai felnőtt népességének tagjai mennyire érzik Magyarországéval egybe esőnek, vagy éppen attól távolinak egyes nagyhatalmak, nagyhatalmi szervezetek, illetve országok érdekeit és törekvéseit. A kutatók elsősorban arra keresték a választ, hogy a magyar társadalom tagjai inkább a nyugati világhoz, vagy inkább a keleti világhoz érzik magukat közelebb 2024 közepén.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgált országok és szervezetek megítélése rendkívül vegyes, összességében nagyfokú elbizonytalanodás érzékelhető a társadalomban. 

A magyar társadalom többsége egyik vizsgált ország vagy szervezet esetében sem gondolta úgy, hogy érdekei inkább, vagy teljes mértékben egybeesnek Magyarországéval. Ez még NATO-val, vagy az EU-val kapcsolatban sem mondható el, amelyeknek hazánk immár évtizedek óta tagja, azzal együtt sem, hogy e szervezeteknek és Lengyelországnak volt a legpozitívabb a megítélése.

Csökkenőben a nyugati orientáció, a többség bizonytalan

Határozott, minden szempontból konzekvens nyugati orientációja csak a felnőtt népesség bő egynegyedének van (27 százalék), ők a NATO és az EU érdekeit kifejezetten közelállónak érzik Magyarországhoz, és az Egyesült Államok megítélése is egyértelműen pozitívabb a körükben, mint Oroszországé, vagy Kínáé.

A népesség háromnegyede a nyugatosoknál sokkal bizonytalanabb, kevésbé jellemzi koherencia az országok értékelésével kapcsolatos válaszait. A Kelet felé hajló bizonytalanok (36 százalék) nem hívei sem Kínának, sem Oroszországnak, sem pedig Törökországnak, de ezen országok érdekeit mégis közelebb állónak érzik a magyarokéhoz, mint a nyugati hatalmakét.

Szintén bizonytalan a népesség azon bő egyharmada (inkább a Nyugat felé hajló bizonytalanok - 37 százalék), akik nem tekintenek ugyan különösebben pozitívan a nyugati oldal szervezeteire és egyes országaira sem, de érdekeiket azért egyértelműen közelebb állónak érzik a magyarokéhoz, mint a Oroszországét, vagy éppen Kínáét.

A vizsgált országértékelések alapján a magyar felnőtt népesség tehát semmiképpen sem tekinthető nyugatosnak, igaz, határozott „Kelet felé fordulás” 2024 nyarán csak nagyon kevesekre volt jellemző

– írja az IDEA Intézet a kutatást összegezve.

Viszont a felnőttek többsége az olyan szövetséges szervezetek érdekeit sem érzi igazán a magyarokéhoz közelállónak, mint a NATO vagy az EU. Annyi azért elmondható, hogy a Nyugattal kapcsolatban elbizonytalanodók egyik része a nyugati oldalhoz köthető hatalmakat még mindig valamivel közelebbinek érzi magához, illetve Magyarországhoz, mint a keleti nagyhatalmakat.