A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek az elmúlt 16 év hírműsoraiban – ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden közzétett kutatásából.

A hatóság kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007-2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió híregység lett feldolgozva.

A kutatás szerint a tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt a tájékoztatásnak.

2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a vizsgált ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re.

A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.

A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban minden csatornán jelentősen megnőtt a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg.

A kutatás szerint 2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 milliót, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millióra csökkent.

Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezerre csökkent.

A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9 százalék), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3 százalék). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3 százalék, TV2: 24,3 százalék).

Így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét

Átlagosan tizennégyszeresére nőtt a magyar mozifilmek befogadói tábora a televíziós sugárzásoknak köszönhetően a filmszínházakban elért közönségszámhoz képest. Az NMHH kutatása közel nyolcvan év magyar filmtermését ölelte fel.