Továbbra is elképesztő összegeket fordít a kormányzat a nyugdíjak kifizetésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a legfrissebb államháztartási gyorsjelentésében arról írt, hogy meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is.

Október végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6072 milliárd forint, érzékletességképen, a gyógyító-megelőző ellátásokra ennek az összegnek körülbelül a harmada, 2413,8 milliárd forint kifizetése történt meg.

Ennél is kevesebbet fordít a költségvetés az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra.

Erre a célra összesen 2110,2 milliárd forint fizettek ki, ami azért így is 372,7 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál.

Az NGM ezt azzal magyarázta, hogy a teljesítési adatok előző évi időszakhoz viszonyított magasabb összege például a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében a kifizetések eltérő ütemezéséből fakadt.

Visszatérve az erre 6072 milliárd forintra. Az idei évre a Nyugdíjbiztosítási Alap törvényi előirányzata 6554,6 forint volt, tehát októberre már ezt az összeget is megközelítettük. 

A nyugdíjakra szánt összeget más költségvetési forrásokból kell kiegészíteni. Ezt a minisztérium néhány hete így foglalta össze az Economx számára: 

  • a Nyugdíjbiztosítási Alap 2025. évi költségvetése az ellátási kiadások támogatására 564,5 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz, ami 33,1 milliárd forinttal haladja meg az előző évi előirányzatot.
  • A központi költségvetés 77,4 milliárd forintot biztosít az Alap részére pénzeszközátadás útján, míg további 487,1 milliárd forintot – a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium fedezeteként – címzett támogatás formájában. A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium támogatásának előirányzatai év közben előirányzat-módosítás nélkül túlléphetők.
  • A Magyar Államkincstár az ellátási kiadások támogatására a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2025. augusztus végéig 51,6 milliárd forint központi támogatást utalt át pénzeszköz-átadás jogcímen, ami 10,4 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakában nyújtott támogatás összegénél. A pénzeszköz-átadás a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési egyensúlyának biztosítását szolgálja.
  • A 13. havi nyugdíj kifizetésének támogatására február hónapban 487,1 milliárd forint került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ami 38,1 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában ugyanezen a jogcímen nyújtott támogatás összegét.

Mielőtt Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette volna a 14. havi nyugdíjat, az NGM arról tájékoztatta a portálunkat, hogy a 2026-os választási évben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés legnagyobb tétele lesz.

Azonban azt még nem számolták ki, hogy

a 14. havi juttatás mennyivel dobja meg ezt az összeget. Múlt héten mindössze arra figyelmeztettek, hogy a 13. havi nyugdíj visszavezetéséhez hasonlóan, a 14. havi nyugdíj is a gazdaság teljesítményétől függően, több lépésben kerül majd bevezetésre.

A gazdaság teljesítményével kapcsolatban viszont aggasztó előrejelzések érkeztek az elemzőktől. 

Mindenesetre a Nagy Márton vezette minisztérium azt közölte a gyorsjelentésében, hogy a költségvetés minden szükséges forrást biztosít a magyar családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és a hazai kkv-kat támogató kormányzati programokhoz

Hangsúlyozták, Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, így a kormányzat képes minden szükséges forrást előteremteni az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3%-os Otthon Start Program, a fix 3%-os kkv hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa vagy a Demján Sándor Program. Úgy látják, hogy a kormány mindezt a fiskális fegyelem fenntartása mellett valósítja meg, ennek érdekében négy szabályt tart szem előtt: 

  1. A hiánynak évről évre csökkennie kell. 
  2. Az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. 
  3. Nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá. 
  4. Az elsődleges egyenlegnek pedig nullaközeli szinten kell maradnia. Mindezzel összhangban, októberben magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek, továbbá a pénzforgalmi hiány is az időarányosnál kedvezőbb lett.

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3667,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható, módosított pénzforgalmi hiány (az eredeti mínusz 4122,9 forint a jelenlegi mínusz 4774 milliárd forint) 76,8 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (83,3 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése.

A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3616,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 84 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,5 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt, ami szintén jó hír a nem túl erős ipari teljesítmény miatt.

Kamatkiadásokra október végéig 3785,6 milliárd forint került kifizetésre, ami 587,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427 milliárd forintos hiánnyal.