Oroszország ukrajnai háborúja következtében több európai ország is nagy hangsúlyt fordít a katonai védelmének erősítésére. A napokban érkezett a hír, hogy Svédországban 40-ről 70 évre emelnék a tartalékos tisztek aktív szolgálatba való visszahívhatóságának korhatárát. A megemelt korhatárnak készenléti állapottól függetlenül kellene vonatkoznia azokra, akik korábban hivatásos vagy tartalékos tisztek voltak. 

Ez tehát azt is jelenti, hogy az egykor tiszti rangban szolgálókat szükség esetén 70 éves korukig lehetne visszahívni az aktív szolgálatba abban a Svédországban, ahol már 2017-ben bevezették a részleges sorkatonai szolgálatot, mind a férfiak, mind pedig a nők számára. A döntést a romló biztonsági helyzettel indokolták.

De vajon mennyire aggódik a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM)? Tervez-e hasonló védelmi intézkedéseket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Magyarországon az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat vállalása 18 és 65 éves kor között lehetséges. Ennek megváltoztatása nincs napirenden

- válaszolta az Economx felvetésére a HM.

Közölték azt is, hogy a területvédelmi tartalékos szolgálat, amely munka vagy tanulmányok folytatása mellett végezhető, nagy népszerűségnek örvend,

egy év alatt több mint 5500 új tartalékos csatlakozott a Magyar Honvédséghez,

amely továbbra is várja a haza védelme iránt elkötelezett fiatalok jelentkezését.

Egyébként az Ukrajnát ért katonai agresszió egyik nagy tanulsága az volt, hogy hiába a technológiára szánt rengeteg pénz, ha nincs elegendő mennyiségű katona. Jellemző, hogy Svédország is csaknem megduplázta a védelmi kiadásait 2020 óta a GDP-je 2,4 százalékára, az ukrajnai háború kitörése után pedig a teljes védelmi rendszerét is felülvizsgálata. Ennek keretében 2024-ben a NATO-hoz is csatlakozott, és közölte: célja, hogy 2032-re a GDP 3,4 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.

A június 25-i NATO-csúcson a tagállamok (Spanyolország kivételével) elfogadták az új védelmi kiadási célt, azaz GDP-jük 5 százalékát 2035-re, szemben a jelenlegi átlag 2 százalékkal, illetve megerősítik a megállapodás 5. cikkelye szerinti elkötelezettségüket egymás védelme iránt, mely szerint „az egyikük elleni támadás az támadás mindenki ellen”.

Ez a vállalás két fő összetevőből áll majd:

  • Egyrészt a tagállamok 2035-re legalább 3,5 százalékra növelik a GDP azon részarányát, amelyet évente a védelemmel kapcsolatos finanszírozási igényekre fordítanak.
  • Másrészt beruházásokat fognak végrehajtani kritikus infrastruktúrájuk és hálózataik védelme, a civil szektor felkészítésének és ellenálló képességének biztosítása, az innovációs potenciál felszabadítása és védelmi ipari bázisuk megerősítése céljából. E címszó alatt minden évben a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadásokat jelenthetnek be.

Egyelőre a 2024-es NATO-adatokkal dolgozhatunk, eszerint hazánk 4,9 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, ami a GDP 2,11 százaléka, így az egy főre jutó katonai kiadás értéke 349 dollár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a dollár 2024-es középárfolyama 365,24 forint volt.

Ez alapján minden magyarra 127468 olyan forint jutott, amelyből nem inkubátort, hanem például tankokat vásároltak.