Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar társadalomban tartósan magas a bevándorlókkal szembeni elutasítás, miközben az országban európai összevetésben kevés bevándorló él. Mégis, a megkérdezettek 47 százaléka egyetlen, szegényebb országból érkező bevándorlót sem engedett volna be, további 40 százalék pedig csak keveseket fogadna. Az elutasítás aránya 2002-ben még 25 százalék volt – derül ki a Republikon Intézet kutatásából, amely szerint tehát a magyarországi bevándorlóellenesség mértékét nem magyarázza az érkezők száma.
Ott, ahol jóval több bevándorló él, kisebb az elutasítás, és fejlettebb integrációs rendszer működik.
Tizenegy európai ország közül nálunk a legerősebbek az ellenérzések
– idézi a Roma Sajtóközpont, ami a téma kapcsán azt emeli ki: a bevándorlókkal szembeni félelmekhez hasonló társadalmi reflexek a romákkal kapcsolatban is régóta jelen vannak.
A származás, a szegénység és a vélt veszélyesség összekapcsolása, valamint egy teljes közösség egységes csoportként való kezelése a romaellenes közbeszéd visszatérő eleme – írják, rámutatva, hogy pedig a magyarországi romák nem bevándorlók: legalább 600 éve az országban élő magyar állampolgárok.
Az előítéletek működése mégis hasonló. A cigány embereket sokszor nem saját életük, döntéseik és teljesítményük alapján ítélik meg,
hanem vélekedésük szerint a származásukhoz kapcsolt sztereotípiák szerint.