Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), így az ország az Európai Unió hivatalos lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon hivatalosan is a szervezet tagjává válik. Bár a csatlakozásról megszületett a döntés, a testület tényleges magyarországi működésére még várni kell.
Az Infostartnak nyilatkozó Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint várhatóan mintegy fél éves előkészítő időszak következik. Ezalatt össze kell hangolni a magyar jogszabályokat az Európai Ügyészség működését szabályozó uniós előírásokkal, ki kell jelölni a magyar delegált európai ügyészt, valamint létre kell hozni azokat a szervezeti és informatikai feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szervezet hazai működését.
Az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére és üldözésére létrehozott független uniós szerv. Hatáskörébe tartozik többek között a nyomozás lefolytatása, házkutatás elrendelése, vagyon lefoglalása, gyanúsítottak kihallgatása, valamint vádemelés kezdeményezése az illetékes nemzeti bíróságok előtt.
A szervezet elsődleges feladata az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések kivizsgálása. Ide tartoznak például a támogatási csalások, a fiktív pályázatok, a hamisított dokumentumok, a túlárazott beruházások, az összejátszással lebonyolított közbeszerzések, valamint a fiktív számlázási láncok. Emellett az Európai Ügyészség korrupciós ügyekben, pénzmosás, hűtlen kezelés, sikkasztás, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, határokon átnyúló áfacsalások esetében is eljárhat.
A szakértő szerint az Európai Ügyészség nem új bűncselekményeket hoz létre, hanem olyan ügyekben járhat el, amelyek a magyar büntetőjog szerint is büntetendők. A különbség az, hogy az uniós pénzügyi érdekeket érintő ügyeket a nemzeti hatóságoktól átveheti, és saját hatáskörben folytathatja le a nyomozást, majd szükség esetén maga is képviselheti a vádat.
Az Európai Ügyészség 2017-ben jött létre, tényleges működését pedig 2021. június 1-jén kezdte meg. Gálik Zoltán szerint a hivatal az ezt követően elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében járhat el, így hatásköre nem a magyar csatlakozás időpontjához, hanem a szervezet működésének kezdetéhez igazodik.
A csatlakozás részeként Magyarországnak három jelöltet kell állítania a magyar európai ügyészi posztra, akik közül az Európai Tanács választja ki a delegált ügyészt. Emellett ki kell alakítani az együttműködés szabályait a magyar nyomozóhatóságokkal és ügyészséggel, valamint biztosítani kell az Európai Ügyészség magyarországi működésének valamennyi jogi és technikai feltételét.
Az Európai Ügyészség hatásköre ugyanakkor kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekre terjed ki. Olyan ügyekben, amelyek kizárólag belföldi vonatkozásúak és nem kapcsolódnak uniós forrásokhoz vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeihez, továbbra is a magyar hatóságok járnak el.
