Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
3 milliárdos alapot hoz létre a kormány azon önkormányzatok számára, amelyek érintettek az azbesztszennyezésben. Ezt az alapot az önkormányzatok mentesítésre használhatják fel – jelentette be Köböl Anita. Az alapra azok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek azbeszttérképpel, és garanciát vállal arra, hogy rendszeresen mérik a határértéket, és erről 3 havonta jelentést ad a kormánynak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a települések nagy részén nincs és nem is volt határérték feletti az azbesztszennyezés mértéke.
A kormány tájékoztatása szerint 667 helyen indult hatósági vizsgálat az azbesztszennyezéssel összefüggésben, ebből 6 helyen korábban volt határérték feletti adat. Magyar Péter kiegészítése szerint azonban mostanra már sehol nem mérnek határérték feletti értéket.
Csökkentik továbbá az állami cégek vezetőinek és a felügyelőbizottsági tagoknak a javadalmazását, a miniszterek és az államtitkárok pedig nem kaphatnak a kormány javaslata alapján díjazást. A javaslatot társadalmi egyeztetésre is bocsátják.
Magyar Péter ismét megerősítette, hogy szeptember elsejétől áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket, amivel elmondása szerint a legfontosabb vállalásukat teljesítik. Szerinte tarthatatlan és elfogadhatatlan, hogy az embereknek választaniuk kell a gyógyszer megvásárlása, a rezsiszámla befizetése vagy az étel megvásárlása között. Közölte: garanciái vannak arra, hogy ne fordulhassanak elő burkolt áremelések, mivel már most is szigorúan szabályozott az árazás, árváltozás csak a NEAK jóváhagyásával történhet. Emellett még idén jöhet a tűzifa és az egészséges élelmiszerek utáni áfacsökkentés is.
A kormányfő hangsúlyozta, a vagyonosodási vizsgálatok a politikai felső vezetőkkel kapcsolatban azt célozza, hogy a politikusok vagyonát 20 évre visszamenőleg vizsgálhassák. Úgy látja, nem alkalmasak az eddigi vagyonnyilatkozatok arra, hogy biztosítsák az átláthatóságot. A vizsgálat mintegy ezer emberre terjedhet ki, erre tekintettel erősebb jogosítványokat kap a NAV, kockázatelemzéssel alkalmas lesz arra, hogy a családtagok adatait is vizsgálhassa, 20 évre visszamenőleg.
Kormányhatározat született arról is, hogy teljesen átvilágítsák az Állami Számvevőszéket. Magyar Péter szerint a cél az, hogy az ÁSZ maradéktalanul és lelkesen el tudja végezni az alkotmányos feladatait. AZ is cél a kormányfő szerint, hogy az összes felügyeleti szerv összehangoltan, hatékonyan és következetesen tudja végezni a dolgát.
Magyar szerint az ÁSZ eddigi vezetése kettős mércét alkalmazott a pártfinanszírozásánál: miközben semmilyen probléma nem volt a Fidesz kampányköltségeivel, addig százmilliós bírságokat szabott ki az aktuális ellenzékre.
A kormányfő azzal folytatta, hogy zajlik a költségvetés, a támogatási okiratok, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a minisztériumok átvilágítása. Elmondása szerint az átvilágítás során kiderült, hogy „finoman szólva gyanús” módon helyeztek ki összegeket az előző kormányhoz közeli üzletemberek cégeihez, amelyek szerinte nem maradhatnak következmény nélkül.
Ennek részeként négy ügyben születtek az Eximbank ügyleteivel kapcsolatban feljelentések.
Egyszer egy 59 milliárd forintos ügy egy iborcz István érdekeltségéhez közeli céggel, a Sofitel szállodával kapcsolatban, mivel két nap alatt a bank olyan döntést hozott, amellyel a saját belső szabályikat sem tartották be. Az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést.
Másodszor egy 126 milliárdos ügyben tettek feljelentést a Duna Aszfalt egy afrikai projektjével kapcsolatban. Magyar szerint az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól is vehettek fel támogatást, a projekt részeként gyorsforgalmi út épült volna Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között, a hitelminősítések szerint pedig mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott. A kormányfő szerint aggasztó, hogy egy ekkora kockázatot vállalt a magyar állam, mivel 101 milliárd forintig a magyar állam kezességet vállalt, miközben az esetleges koncessziós bevétel a Duna Aszfalthoz kerülne, nem az államhoz. Ebben az ügyben is hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést.
Szintén feljelentés született a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi gyártó projektje, valamint az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós szabad felhasználású hitel ügye miatt.
Magyar arról is beszélt, terven van, hogy szigorítják az expolitikusokra vonatkozó munkavállalási szabályait, miután Szijjártó Péter a BYD cégnél helyezkedett el. Hangsúlyozta, ez régi adóssága a magyar államnak, mivel ez az EU-ban már bevett gyakorlat. A közmédia kérdésére válaszolva elmondta, politikai felelőssége az Eximbank ügyeiben mindenképp van Szijjártónak, hogy büntetőjogi felelőssége is van-e, azt a nyomozóhatóság fogja vizsgálni.
Újságírói kérésre Magyar Péter azt is megerősítette: nem tárgyalt a Tisza frakció arról, hogy kit jelölnének köztársasági elnökének. Elképzelhető, hogy egy, vagy akár több frakcióülés is lesz a témában, erről már több egyeztetés is zajlik és más rengeteg jelölés is eljutott hozzájuk. Hangsúlyozta: ha lenne se mondaná meg, hogy van-e most valaki a fejében, mint lehetséges jelölt.
Magyar Péter a G7 cikkére reagált közölte, alapvetően nincs és nem is volt szándék arra, hogy átvegye az állam Balásy Gyula cégcsoportját. A kormányfő szerint ezeket a cégeket közpénzen fújták fel, az augusztus 20-i ünnepségre például 8 milliárd forint előleget kapott a cég az államtól a tűzijáték megrendelésére. Elsősorban visszaszerezhető közpénzeket keresnek a cégeknél, de azt is vizsgálják, milyen kötelezettségvállalásokat tett a cég az állam nevében.
Magyar Péter arról is beszélt, nem előlegezné meg a jövő évi költségvetési hiány alakulását, ugyanakkor az évek során folyamatosan csökkenő hiánycéllal szeretnének dolgozni. Úgy látja, ha minden jól alakul, vagyis a gazdaság jól megy, és az infláció is kedvező, akkor 2030-ig reális lehet a 3 százalék alatti hiánycél elérése.
Az Economx kérdésére Magyar Péter elmondta: nem hallott róla, hogy Szijjártó Péter ügyét 2051-ig titkosította a Nemzetbiztonsági Bizottság. Azt is elmondta, hogy a vasútfejlesztéssel kapcsolatos törvénymódosításoknál az uniós jogszabályok elvárják, hogy a támogatott ország bizonyos törvényeket is alkosson. Ez a jogalkotási folyamat nincs csúszásban, de az EU-ban voltak technikai módosítási kérései, ami miatt további egyeztetésekre volt szükség.
