Az Országgyűlés 136 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodással kedden ismét elfogadta a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló jogszabályt.

Azt a törvényt, amit tavaly decemberben még Novák Katalin volt köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra, majd az Alkotmánybíróság (Ab) januárban több pontját alaptörvény-ellenesnek minősítette – írja az MTI.

Kapcsolódó

Az Ab kritikája

Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése eredetileg lehetővé tette volna az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tette lehetővé 99 éves elidegenítési és terhelési tilalom mellett.

Azonban a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta az Ab:

a szabályozás nincs tekintettel a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos alaptörvényi követelményekre.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító rögzíti, hogy a kulturális örökség részét képező ingatlanok esetében a magánszféra bevonására csak kivételes esetben, közcélokból kerülhet sor.

Kikerül a vagyonkezelésbe adás

A jogszabályszöveg mellékletében fel is sorolják azt a 48 települést és az ott lévő ingatlanokat, melyekkel kapcsolatban a miniszter tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívást tehet közzé.

A vagyonkezelésbe adás lehetősége kikerült a törvényből.

A tulajdonszerző nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kaphatja meg az ingatlant, ha annak ellenértékeként vállalja, hogy tízéves felújítási terv és harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv alapján a megszerzett épületeket felújítja, karbantartja és üzemelteti.

A jogszabály szerint örökös visszavásárlási jog illeti meg az államot