A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor az InfoRádiónak adott interjújában több aktuális, jelentős témáról beszélt. Kitért a július elsején életbe lépő helyi önazonosság védelméről szóló törvényre, amely új szabályozási lehetőséget ad a településeknek a betelepülők ügyében. Beszélt Budapest pénzügyi helyzetéről, melynek átláthatósága szerinte kulcsfontosságú a sikeres konszolidációhoz, valamint az európai uniós források sorsáról, amelyekhez való hozzáférést továbbra is politikai és jogi viták befolyásolják.

Helyi önazonosságot védő törvény:

Kapcsolódó

Július 1-jén lép életbe az a törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy feltételekhez kössék a betelepülést. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nem tiltásról van szó, hanem a helyi identitás védelméről és az infrastruktúra fenntartható használatáról. Úgy vélekedett: a társadalmi egyeztetés során sikerült enyhíteni az eredeti javaslat szigorán. Kikerültek a legkeményebb korlátozások, így például a teljes tiltás, valamint az ingatlanszerzés feltételhez kötése sem szerepel már a törvényben. Az önkormányzatok lakcímbejelentés-korlátozást, elővásárlási jogot és betelepülési hozzájárulást vezethetnek be, miközben jogorvoslat is biztosított a diszkrimináció áldozatainak. A miniszter szerint a szabályozás nem torzítja az ingatlanpiacot, és a kormány azoknak a településeknek kíván segítséget nyújtani, ahol a túl gyors népességnövekedés okoz problémákat.

Budapest pénzügyi helyzete:

„Budapest nem lóg a levegőben” – fogalmazott Navracsics Tibor, utalva arra, hogy a főváros pénzügyi problémái az egész önkormányzati rendszerre hatással vannak. A minisztérium részt vesz a főváros költségvetési működésének vizsgálatában, amelyet Domokos László vezette munkacsoport végez. A cél a célszerűség és jogszerűség vizsgálata, politikai ítélet nélkül. Különösen érzékeny terület a közösségi közlekedés finanszírozása, mely Budapesten kötelező önkormányzati feladat, így az államnak is hozzá kell járulnia. A miniszter szerint egy fővárosi csőd súlyos politikai és gazdasági károkat okozna az országnak: „Ha Budapest csődbe jut, az az egész ország számára inkább vesztes játszma lenne” -fogalmazott.

Uniós forrásokról folytatott tárgyalások:

Navracsics Tibor kiemelte, hogy az uniós források megszerzése Bóka János tárcájához tartozik, de több területen, például a kohéziós pénzek ügyében átfedések vannak közöttük. A kormány meggyőződése szerint jórészt teljesítette a jogállamisági feltételeket, ám az Európai Bizottság még nem oldotta fel teljesen a források felfüggesztését, ezért több pénz még mindig „lóg a levegőben”. Igazából álomszerű fordulat lenne, ha a jogállamisági feltételességi eljárásból kiengednének minket, holott a magyar kormány meggyőződése szerint már megvalósították a kritériumok nagy részét - mondta a tárcavezető. A fő vitás pontok közé tartozik az akadémiai szabadság és a gyermekvédelmi törvény, amelyek miatt több program indítása akadályozott. A finanszírozási viták nem csak pénzügyiek, hanem elvi jellegűek is: az unió és Magyarország eltérően értelmezi például a jogállamiság fogalmát.