A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a faanyag-kereskedelmi lánc felügyelete kapcsán elvégzett ellenőrzési, valamint más hatóságoktól, szervektől kapott statisztikai adatok alapján 2024-ben is (nyolc év adatainak összehasonlításával) elkészítette elemzését a hazai illegális fakitermelés és kereskedelem helyzetéről. A Nébih honlapján közölt dokumentum szerint

  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú maradt,
  • 2024-ben nagyon magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott;
  • Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék kockázati besorolása magas lett (Pest javított, Szabolcs rontott korábbi helyzetén).
  • Amíg Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy és Zala vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak 2024-ben (Baranya és Zala kockázati besorolása egy kategóriát romlott, míg Bács-Kiskun, Nógrád és Somogy kockázati besorolása nem változott a 2023-as besoroláshoz képest). 
  • addig Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém vármegyék közepes kockázati kategóriába kerültek (Fejér kockázati besorolása egy kategóriát romlott, Heves és Veszprém kockázati besorolása egy kategóriát javult 2023-hoz képest. Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Vas vármegyék kockázati besorolása nem változott a tavaly előtti besoroláshoz képest).
  • Komárom-Esztergom vármegye 2024-ben alacsony közepes kockázatú vármegye lett (egy kategóriával javult a besorolása).
  • Budapest főváros, Békés és Csongrád-Csanád vármegyék alacsony kategóriába kerültek (Amíg Budapest főváros kockázati besorolása két kategóriát javult 2023-hoz képest, addig Békés és Csongrád-Csanád vármegyék kockázati besorolása nem változott egy év alatt).

A hivatal tájékoztatása szerint az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorításának legfontosabb céljai továbbra is:

Kapcsolódó

a klímaváltozás megelőzése és káros hatásainak enyhítése (mivel a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja); a fagazdaság kifehérítése és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelése.

A kockázati pontszámok változása rámutat arra, hogy az ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága és következetessége a jogkövetési hajlandóság emelkedését eredményezte például Budapesten, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben, de további fokozott ellenőrzések szükségesek az extrém magas és magas kockázati besorolású vármegyékben, annak ellenére, hogy a Nébih már 2023-ban is összehangolt ellenőrzéseket tartott a vármegyei rendőrséggel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,
és a visszaeső jogsértőknél a szankciók egyre súlyosabbak lettek, amely gyakorlatot tovább kell folytatni a kívánt eredmény elérésig.

A jelentés kitér arra is, hogy

a tűzifacsalók 2024-ben is folyamatosan aktívak voltak, gyakran az állami erdőgazdaságok nevével visszaélve kínáltak eladásra illegális eredetű tűzifát.

  • A tavaly a tűzifacsalók az állami erdőgazdaságok mellett magán erdőgazdálkodó nevét is felhasználták illegális tevékenységükhöz. 
  • Az egyik legnagyobb közösségi platformon továbbra is aktívak a tűzifacsalók, ezért a Nébih senkinek sem ajánlja, hogy a Facebook-on keresztül rendelje meg a tüzelőjét.

Az elmúlt évben több fontos változás is volt, így például 2024. július 1-től kötelező a Nébih felé elektronikus úton bejelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket. A fásításban saját célú felhasználásra bejelentett fakitermelésből származó erdei faválaszték kereskedelmi forgalomba nem hozható, ez alól hatáskör hiányában utólag sem tud felmentést adni a Nébih. 2024-ben mintegy 718 m3 elkobzott faanyagot ingyenesen adtak át elsősorban a pályázó önkormányzatoknak.