Szanka Gábor, a társaság vezérigazgatója a fejlesztéseket ismertető pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a projekt a Digitális megújulás operatív program Plusz keretében valósul meg, európai uniós forrásból. Hozzátette, hogy Magyarországon is egyre jobban érezteti hatását a klímaváltozás, a statisztikai adatok szerint az éves átlaghőmérséklet egyre magasabb, erre pedig reagálni kell.

A projekt célja, hogy a múltbeli adatokat digitalizálják, bővítsék és a klimatológiai és időjárás-előrejelzési rendszerbe integrálják a mérőhálózat adatait, hogy egy olyan adatbázist hozhassanak létre, amely támogatja a lakosság klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodását.

Kapcsolódó

Szeretnénk egy olyan, többszáz mérőpontból álló hálózatot kiépíteni, amely a hazai éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében gyűjti az adatokat, és biztosítani akarjuk ezeknek az adatoknak a széles körű elérhetőségét egy informatikai portálon keresztül

– fogalmazott Szanka Gábor.

A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy fejlesztik, bővítik a referencia mérőhálózatukat, hogy azok a mai kor igényeinek megfelelő lefedettség mellett megfelelő minőségű adatokat szolgáltassanak. Az újonnan beszerzendő, nagy pontosságú, megbízható műszereket többek között az ország 40 legnagyobb városában helyezik el, azok által mintegy négymillió ember juthat pontos információhoz környezete klímafolyamatairól. Ezek a műszerek a klasszikus időjárási adatok mellett a levegő minőségét is nyomon követik.

A digitalizáción van a fókusz 

Emellett országszerte 1500, nem akkreditált laborban kalibrált mérőműszert is telepítenek, amelyek szűkebb körben mérik az adatokat. Fejlesztik az informatikai infrastruktúrát is, kialakítanak az adatok fogadását és minősítését lehetővé tevő IT-rendszert, emellett az adatok tárolására megfelelő adatbázist.

A projektben digitalizálják a jelenleg papíron tárolt klimatológiai, meteorológiai adatokat, fejlesztik az ehhez szükséges szoftvereket, hogy ezeket az adatokat is fel lehessen tölteni a HungaroMet Zrt. új adatbázisába, nyilvánossá téve a hosszú idejű klimatológiai adatsorokat.

A tervek szerint 2026 februárjára készül el az új portál első változata, amelyet a tesztek, felhasználói igények alapján fejlesztenek tovább – értesült az MTI.