Az eddig mért második legmelegebb július az idei, ami csak egy kicsivel volt hűvösebb a rekorder, 2023-as adatnál – derül ki az Európai Unió klímamonitorjának jelentéséből.

A múlt hónap vetett véget a 13 hónapos havi hőmérsékleti rekord sorozatnak.

Kapcsolódó

Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) igazgatóhelyettese szerint csak egy hajszálon múlt, hogy a múlt hónapban a végéhez ért ez a sorozat. A kutató kiemelte:

Az éghajlatváltozás pusztító hatásai jóval 2023 előtt kezdődtek, és mindaddig folytatódni fognak, amíg az üvegházhatású gázok globális kibocsátása el nem éri a nettó nullát.

Ez lehet a legmelegebb év

2024 júliusa 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1990 közötti iparosodás előtti referenciaértéket. Az elmúlt 12 hónap 1,64 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. 

Az idei  januártól júliusig 0,7 Celsius-fokkal meghaladta az 1991-2020-as átlagot a globális hőmérséklet, ami egyre valószínűbbé teszi, hogy a mérések kezdete óta 2024 lesz a legmelegebb év – írja a Deutsche Welle.

Az idei nyár második hónapjában átlagon felüli hőmérsékletet mértek:

  • Dél- és Kelet-Európában,
  • az Egyesült Államok nyugati részén,
  • Nyugat-Kanadában,
  •  az Afrikai kontinens és Ázsia nagy részén
  • a Közel-Keleten,
  •  és az Antarktisz keleti oldalán.

Ezzel szemben átlag közeli vagy átlagalatti volt a meleg:

  • Északnyugat-Európában,
  • az Antarktisz nyugati oldalán, 
  • az Egyesült Államok bizonyos részein,
  • Dél-Amerikában
  • és Ausztráliában.

Az óceán feletti levegő hőmérséklete sok régióban azután is szokatlanul magas maradt, hogy az El Niño meleg tengeráramlatot felváltotta a hűtő hatású La Niña.

Julien Nicolas, a Copernicus klímakutatója szerint

ez felveti a kérdést, hogy mi történik az óceánban ezen a természetes éghajlati mintázaton kívül, mint az El Nino vagy La Nina események. Vannak-e elmozdulások az óceáni áramlatokban?

A tudós úgy látja, ez a globális felmelegedési tendencia az ember klímára gyakorolt hatását szemlélteti.