Hamarosan sok magyarországi munkavállalónak kell döntenie arról, milyen béren kívül juttatásokat szeretne igénybe venni jövőre.

Az Erste felmérése szerint sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, milyen béren kívüli juttatások érhetők el, illetve ezek hogyan is működnek pontosan, és ezért havonta akár több ezer forintot is elbukhatnak.

A bank szerint fontos a kollégák pénzügyi tudatosságának fejlesztése, és ennek részeként segíteni kell a munkatársaknak eligazodni a béren kívüli juttatási csomagok között.

Azoknak a munkavállalóknak, akik szabadon dönthetnek béren kívüli juttatásaikról, minden évben – év végén vagy a következő év elején – nyilatkozni kell arról, hogy az adott munkáltatónál elérhető lehetőségek közül mit és milyen mértékben szeretnének igénybe venni a meghatározott keretösszegen belül, a céges szabályoknak megfelelően.

Sokan ugyanakkor nincsenek teljesen tisztában azzal, milyen módon használhatják ki a lehetőségeiket, hogyan élhetnek a juttatásokkal, és miként hozhatnák ki ezekből a legtöbbet – derül ki az Erste megbízásából készült, Magyarország 18-64 éves népességét reprezentáló, 1159 fő válaszai alapján összeállt felméréséből. 

Pedig a pénzügyi tudatosság a juttatások esetében is rendkívül fontos, szemmel is jól látható összegek múlnak azon, hogy a számunkra legmegfelelőbb juttatásokat kihasználjuk és válasszuk.

A felmérés eredményei szerint a munkavállalók többsége – 57 százalék – a SZÉP-kártyát tartja a legfontosabb béren kívüli juttatásnak.

Ezt az extra szabadság (38 százalék), a munkába járás költségtérítése (34 százalék), és az otthoni munkavégzés lehetősége (26 százalék) követi.

A sor végén a sporteseményre adható belépőjegy és a közösségi autóhasználat végzett, előbbit a válaszadók három, utóbbit négy százaléka gondolta fontos elemnek.

Némileg árnyalja a képet, ha azt nézzük meg, milyen arányban választanak a munkavállalók egy béren kívüli juttatást, amennyiben az valóban elérhető a munkahelyükön.

A kutatás alapján a munkavállalók juttatásokkal kapcsolatos tudatossága és ismeretei jelentős szórást mutatnak. A többség nem érzi magát teljesen tájékozottnak a kérdésben, és a legtöbben úgy gondolják, nem elég tudatosak, nem használják ki maximálisan a lehetőségeiket a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. 

Sokan nem tudják, mely juttatásokkal jár valódi adóelőny, az adómentes cafetéria elemeket ismerők aránya 20 százalék alatti, így nem optimalizálják a választásaikat.

A felmérésben szereplők 41 százaléka például nem tudta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás után 20 százalékos adókedvezményt lehet érvényesíteni, ami éves szinten akár 150 ezer forintot is jelenthet.

Mihók Krisztina az Erste HR vezetője szerint a különböző életkorú és élethelyzetű kollégák számára más-más béren kívüli juttatások lehetnek előnyösek, ezért egy jól kialakított juttatási rendszer a munkavállalók motiválása és hosszú távú elköteleződésük fenntartása mellett hozzájárul a pénzügyi egészségük kialakításához és megőrzéséhez is.