Több mint 2 éve jelent meg, és derült égből villámcsapásként ért bennünket az a jogszabály, ami az egészséginformatikai szolgáltatások központosításáról szólt, és ebben a pillanatban tűnt el a medikai beszállítók jövőképe is, mondta Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián. 

A két évvel ezelőtti kormányrendeletben azt fogalmazták meg, hogy a hazai állami egészségügyi intézményekben záros határidőn belül csak egyetlen, a jogszabály megjelenésével egyidőben megvásárolt eMedSolution medikai rendszer működhet.

Kapcsolódó

700 ember veszítheti el a munkáját

Az egységes egészségügyi informatikai szolgáltatások biztosítására létrehozott Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) feladata így nem csak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztése, alkalmazás üzemeltetése, ügyfélszolgálati tevékenységének biztosítása, hanem valamennyi állami  egészségügyi intézményi  szoftver szállítása és üzemeltetése is lesz. 

A központosított informatikai szolgáltatásoknak azonban nem csak előnyei vannak – állítja Király Gyula, a Hospitaly Egészségügyi Informatika stratégiai vezetője. Negatív következményekkel is számolni kell, hiszen az állami kizárólagosságot jelentő döntéssel a magyarországi egészséginformatikai termékkel rendelkező vállalkozások ellehetetlenülnek, így már rövid távon megszűnik a minőséget és a magas szintű szolgáltatásokat biztosító piaci verseny, érdekeltség hiányában eltűnik, vagy esetlegessé válik a technológiai fejlődést követő innováció.

Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, mert jó lenne, ha az adatvezérelt egészségügy nem csak egy szlogen lenne

– fogalmazott Király Gyula.

Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben kinevelt informatikai szakemberek sokkal komplexebb tudással rendelkeznek, mint bármelyik más iparágban. 

Mi tudjuk, hogy az ápolási rendszer semmit nem ér elektronikus vizitrendszer és az elektronikus lázlap nélkül. De nincs kinek szólni

– mondta a szakember.

Jelenleg 600-700 szakemberrel dolgoznak, de a kollégáknak hamarosan nem lesz munkájuk. A medikai rendszer nagyon bonyolult, közel 1200 funkció van benne. Van, ahol 20-22 éve gyűlnek az adatok, a jelenlegi rendszer nagyon robusztus. Van olyan kórház, ahol 20 éve nem kapcsolták ki a szervereket, mert nem volt erre megfelelő időpont. 

Az MI előre jelzi a betegségeinket

A mesterséges intelligencia (MI) nem csak arra képes, hogy valós időben készítsen diagnózist, hanem előre jelezheti a problémákat, így sokaknál ki nem alakul majd ki a betegség - mondta Balogh Péter, startupper, befektető és mentor a konferencián.

Az emberek a saját kezükbe veszik majd a gyógyulást, így például az okoseszközökön keresztül gyűjtött és diagnosztizált adatok elemzését. Várhatóan az  egészségüggyel kapcsolatos kiadások szerkezete is drasztikusan megváltozik: a  digitalizáció képes lesz pótolni a hiányzó szakszemélyzetet,  ápolókat és orvosokat, de meggyorsítja a mozgást a rendszeren belül térben és időben, ezért idővel jelentősen rövidülhetnek a  várólisták is.

Az Európai Bizottság egy hónapja fogadta el az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos szabályozást, mondta Bidló Judit helyettes államtitkár a konferencián, erről itt írtunk bővebben.

Aranybánya lesz ez a rendszer

 – mondta az államtitkár.

Bidló Judit szerint a cél a betegközpontúság és a még több  digitálisan elérhető adat. 

De közben meg alig használjuk a telemedicinát, erről itt írtunk bővebben. Akár felére is csökkenhetne a szívbetegek halálozása, de nincs pénz távmonitorozásra. Csődben vannak a kórházak, a prioritás a gazdaságosság, nem a telemedicina bevezetése, hangzott el a Digital Health Essential konferencián. Továbbra is 84 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, osztotta meg a friss adósságadatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunkkal.