A deepfake, azaz a „mély hazugságokba” vezető világra kíváncsi olvasóknak szól a Gondolat Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös gondozásában megjelent Deepfake: a valótlan valóság című könyve, amelyet Szadai Károly, a Médiatanács tagja azzal ajánlott az érdeklődőknek, hogy a mesterséges intelligencia (AI) által létrehozott alkotások új utat nyitnak a médiatudomány felé.

Szabályokkal lehetetlen kontrollálni ezt a világot. Egyik fejezetében szó van egy digitális modellről, „akit” egy projekt részeként hoztak létre

– mondta el Szadai Károly a könyv bemutatóján.  A kötetet – amely 14 szerző tanulmányából áll – Aczél Petra és Veszelszki Ágnes szerkesztette. 

„Ennek a mesterséges intelligencia által kreált digitális modellnek, aki egy nap alatt három évet öregedett, volt egy karrierje, voltak követői, majd meg is halt. Rendelkezett hagyatékkal is, amelyet zenévé alakítottak át. Ez mélyen emberi volt  mondta, jelezve a deepfake érzelmi vonatkozásait” – tette hozzá az NMHH tagja.

Kiberbiztonság és személyiségjogi kérdések

A kötet szerzői, akik mindannyian jelen voltak a bemutatón, további szempontokat fogalmaztak meg a témában. Így szó volt a kiberbiztonságról, jogi, illetve személyiségjogi kérdésekről is. „Nem tehetünk az ellen, ha egy AI által kreált arcképen felismerni véljük saját szemöldökünket, ha ez egyáltalán minden kétséget kizáró módon lehetséges” – hangzott el.

Aczél Petra szerkesztő felvetette, hogy az AI többet tud-e annál, mint amit az ember médiatartalommá tett? Úgy vélte, többre képes, és bár még nem tud sokkal többet, de már képes hazudni.

A deepfake megfogalmazásában nem más, mint a személy plágiuma, egy olyan médiatartalom, amely tulajdonképpen szimulálja az embert, ultrarealisztikus, és azt az érzetet kelti, mintha az, amit látunk, tényleg létezne.

Mintha az a „személy” tényleg akkor és úgy mondta volna, ahogy látjuk. Aczél Petra úgy vélte, mostantól minden médiatartalomra gyanakodni kell, mert a deepfake-et szinte lehetetlen beazonosítani.