Alaposan felkavarta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter az állóvizet, amikor a napokban bejelentette, hogy
a magyar kormányzat megkezdte az uniós intézmények hatásköreinek szisztematikus átvizsgálását.
A tárcavezető a Nézőpont Intézet rendezvényén tartott előadást, ugyanis az agytröszt készített egy jelentést az uniós intézmények jogállamisági helyzetéről. Zemplényi Lilitől, a Nézőpont európai uniós szakértőjétől azt is megtudtuk, hogy a következő időszakban több intézet több területen, így a családpolitika, a kultúra és az oktatás kapcsán is meg fogja vizsgálni, hogy az Európai Unió az elmúlt években miként bővítette lopakodva a hatásköreit. A szakértő szerint egyre intenzívebb ez a folyamat, és az intézményi hatásköröket érintő intézkedések szinte átláthatatlanokká váltak.
Viszont ebben az esetben is igaz, csak a probléma megértése után tudunk hatékonyan fellépni az unió hatáskörbővítésével szemben
– magyarázta az Economxnak Zemplényi Lili.
Felvetésünkre, miszerint ha a jogállamiságot is nehéz a gyakorlatban bemutatni, milyen nehéz lehet a jogállamiság intézményesített túlterjeszkedését elmagyarázni, az uniós szakértő példaként az uniós bíróságok pártosságát hozta fel. Hangsúlyozta, a tagállamokban alapvető állampolgári elvárás a bírákkal szemben, hogy azok függetlennek legyenek, ne fogalmazzanak meg politikai véleményt. Viszont ha megnézzük az Európai Unió Bíróságát, akkor például azt látjuk, hogy a luxemburgi bíróról olyan képeket is találhatunk, amelyen Jean-Claude Junckertől kap egy puszit. Hiába nyilvánvaló a politikai háttér, uniós bíróként ítélkezhet a tagállamok fölött, ami természetesen hatással van az egész testület függetlenségére – magyarázta a Nézőpont Intézet szakértője.
Szerinte a miniszter bejelentésének a tudatosság növelése is a célja.
Én már egy olyan világban nőttem fel, amelyben Magyarország tagja volt az Európai Uniónak. A gimnáziumban a magyar fiatalok azt tanulják, hogy az Európai Unió a békére épült és minden szempontból fantasztikus. Ezért különösen fontos az a társadalmi párbeszéd, ami rámutat, hogy bizony léteznek olyan területek, ahol túllép az Európai Unió a lehetőségein, illetve a jogi korlátain. Növelni kell a társadalmi tudatosságot, csak így erősödhet a társadalmi reziliencia az Európai Unió esetleges félrelépéseivel szemben
– húzta alá Zemplényi Lili.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon kihasználhatja-e Magyarország az amerikai hátszelet a múlt heti elnöki csúcs után. Ezzel kapcsolatban az elemző arról beszélt, Washingtonban Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan kihangsúlyozta, hogy a brüsszeli vitákat önmaga vívja majd meg, ez azt is jelenti, hogy ebben a „küzdelemben” nem számít Donald Trump segítségére – tette hozzá a szakértő.
Szerinte csalóka feltételezés, ha az Egyesült Államoktól várjuk az uniós politika változását. Ezt azzal magyarázta, hogy amikor Trumpot beiktatták, akkor is tapasztaltunk egy ilyen várakozást, ám miután Washington megszüntette az NGO-k finanszírozását, a USAID-t, ahogy azt most a Szabad Európával is teszi, Brüsszel átvette ezeket a szervezetek.
Jelenleg tehát nem tudjuk, mi lesz az energetikai, szankciós politika kimenetele az Európai Unióban. Miután Donald Trump döntött Magyarország szankciómentességéről, az Európai Bizottság egyből kijelentette, az amerikai elnök felmentése az uniós szankciókra nem vonatkozik. Ez még nem egy eldöntött meccs, de azt már látni, hogy minél nagyobb a tagállami igény az észszerű uniós politikára, Brüsszel annál keményebben lép fel a nemzeti szuverenitással szemben
– közölte Zemplényi Lili.
Egyébként a Nézőpont Intézet négy pontban foglalta össze az unióval kapcsolatos jogállami kritikákat:
1. Következmények nélküli korrupciós esetek ássák alá az EU intézményeibe vetett bizalmat
Nem történt a Bizottság integritását erősítő intézményi reform annak ellenére, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke átláthatatlan módon, és nem a hivatalos úton menedzselte a Pfizer-vakcinák beszerzését, illetve Didier Reynders, korábbi igazságügyi biztos hivatali ideje alatt elkövetett korrupció és pénzmosás gyanújába keveredett mandátuma lejárta után. Az úgynevezett Katargate, az egyik legnagyobb uniós korrupciós botrány, az Európai Parlamentet érintette, melynek elhúzódó mentelmi jogi eljárásai nem az EP integritásának, hanem a köztörvényes bűncselekményekkel vádolt személyek védelmére alkalmasak. A Katargate-ben való részvétellel vádolt Marc Tarabella mentelmi jogát az EP mindössze 17 nap alatt függesztette fel, míg a botrány kapcsán idén megvádolt két képviselő mentelmi eljárásában a jelentés lezárásáig több mint 70 nap alatt sem született döntés.
2. Az összeférhetetlen pozíciók halmozásában a visszaélés tartós kockázata áll fenn
Egyes lobbitevékenységet végző szervezetek, mint például a Transparency International és a European Movement International, túlzott és átláthatatlan befolyást gyakorolnak az európai intézményekre. A Bizottság rutinszerűen jóváhagyja a volt biztosoknak kétéves türelmi idejük alatt olyan szervezeteknél való pozíciók betöltését, amelyek korábban az adott biztosoknál lobbiztak hivatali idejük alatt. Az egyik esetben a szervezet még mindig részesedik abból a 4,5 millió euró támogatásból, amit korábban az immáron nála dolgozó biztoshoz tartozó főigazgatóság adott ki a szervezetnek.
3. Átláthatatlan módon zajlik az Uniós pénzek NGO-kba való kiszervezése
A LIFE és egyéb Uniós támogatási programon keresztül a Bizottság számos érdekérvényesítő szervezetet finanszíroz, köztük egy olyan környezetvédelmi lobbiszervezetet is, amely már több mint 300 regisztrált lobbieseményen vett részt a Parlamentben és a Bizottságban. Az EP-ben 45 akkreditált lobbistával rendelkező szervezet 2024-es költségvetésének 10 százalékát a LIFE-ból kapta (ezen kívül más EU-s programokból is részesedik). Az érdekérvényesítő szervezetek finanszírozása úgy valósul meg, hogy a Bizottság uniós forrásokat bíráló külső szakértői akár saját szervezeteik támogatásáról is dönthetnek.
4. Súlyosan sérti a jogbiztonságot a rendszerszintű kettős mérce
Az európai szintű politikai pártok feloszlathatóak arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az Unió értékeit. A pártok regisztrációból való törlésére irányuló eljárás során ki kell kérni és figyelembe kell venni a „független kiemelkedő személyekből álló bizottság” véleményét is. Ennek a bizottságnak 2025. január óta tagja egy olyan személy, aki az Európai Szocialisták Pártjához köthető alapítvány (FEPS) tudományos tanácsának egyik tagja. A Szocialisták „Next Left” évkönyvében már kifejtette ez a személy, hogy sem a lengyel PiS-t, sem pedig a magyar Fideszt nem tartja az EU-s értékeket tiszteletben tartó pártnak. Egy politikailag elfogult személy szubjektív véleményére is alapozó eljárás, amely pártok ellehetetlenítésével járhat, alapvetően sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az unióban jelenlévő rendszerszintű kettős mércére is felhívja a figyelmet. Sérti az uniós jogbiztonságot, hogy a Bizottság inkonzisztensen, egységes mérce nélkül alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárást. A bíróságok függetlenségének hiányára hivatkozva Lengyelországot először elítélte, majd a Tusk-kormány megválasztásakor az eljárást valós eredmények nélkül hirtelenjében lezárta. Románia esetében azonban az elnökválasztás megsemmisítése ellenére sem indított a Bizottság a bíróságok függetlenségének, a demokrácia vagy a jogállamiság védelme érdekében eljárást.