Az Amnesty Intenational Magyarország minden évben kijelöli azt a napot, amikortól a nemek közötti bérszakadék miatt szimbolikusan a nők év végéig nem kapnak fizetést, az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik.

A HR Portál beszámolója szerint

Kapcsolódó

az Európai Unióban (EU) a nők 2023-ban átlagosan 12 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak. Magyarországon ez a különbség 17,8 százázalék, ami hozzávetőleg havonta bruttó 130 ezer forinttal, évente több mint másfél millió forinttal kevesebb jövedelmet jelent.

A bérszakadék mögött több tényező áll: a nők jellemzően az alulfizetett ágazatokban dolgoznak - az egészségügy, oktatás és szociális szféra munkavállalóinak több mint 80 százaléka nő -, kisebb eséllyel jutnak vezető pozícióba, és aránytalanul nagyobb terhet viselnek a fizetetlen házimunkából és gondozásból. Míg az EU-ban átlagosan 34 százalék a női vezetők aránya a nagyobb cégeknél, Magyarországon ez mindössze 11 százalék.

A helyzeten az EU új bérátláthatósági irányelve változtathat. A szabályozás értelmében a legalább 150 főt foglalkoztató cégeknek 2027 júniusában, a 2026-os évre vonatkozó béradataik alapján kell a számolást elvégezniük, 2031-től pedig már a 100 főnél nagyobb vállalatok is kötelesek lesznek erre.

A jelentések eredményeit egy ellenőrző szervnek kell átadni, amely nyilvánosságra hozza az adatokat.

A szabályozás célja, hogy a munkavállalók - különösen a nők - ne csak sejtéseikre hagyatkozzanak, hanem pontos információkhoz jussanak a fizetésükről, és élhessenek jogaikkal. A bértranszparencia nem csupán jogi kötelezettség, hanem stratégiai eszköz is: erősíti a munkavállalói bizalmat, csökkenti a fluktuációt, és hozzájárul a vállalat fenntarthatósági céljaihoz.

Az Amnesty International Magyarország szakértője, Csernus Fanni szerint az irányelv nemcsak új jogi kötelezettséget, hanem szemléletváltást is jelent: a fizetés nem alku kérdése, nem titok. A fizetésünket érintő információk, csakúgy, mint az azt érintő tájékoztatás munkavállalói jog, a bértranszparencia a bizalmat, az esélyegyenlőséget így végső soron a versenyképességet is növeli.

A tagállamok számára is előnyös a változás: az EU szerint a bérszakadék 1 százalékos csökkentése a GDP-t 0,1 százalékkal növelheti.

Az EU Gender Pay Gap néven ismert irányelvéről ITT írtunk bővebben.