Egy 1938-as ügynöktörvény mintájára védené a magyar szuverenitást a kormány?

A kormány új átláthatósági törvényjavaslata egy közel kilencvenéves amerikai jogszabállyal állítható párhuzamba – legalábbis Lánczi Tamás szerint. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy véli, a külföldi szereplők listázása az amerikai logikát követi, igaz, a magyar szöveg nem használja az „ügynök” kifejezést.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Kossuth rádióban csütörtökön az átláthatósági törvényjavaslat orosz törvényhez hasonlításáról azt mondta: ugyanezt a kritikát lehetett hallani 2023 decemberében, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt elfogadták, szerinte ez is tipikus dezinformáció, „amivel idehaza és külföldre is megpróbálják lejáratni a magyar kormányzatot, megpróbálják diszkreditálni az európai vitákban a magyar álláspontot”.

Ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor világosan látszik, hogy az a külföldi ügynökökről szóló 1938-as amerikai törvénnyel állítható párhuzamba

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

- vélekedett Lánczi Tamás az interjút idéző Telex szerint.

Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját

- fogalmazott a hivatal elnöke.

Lánczi Tamás szerint azonban a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például az amerikai (a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró, Foreign Agents Registration Act, FARA) törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, „a magyar törvény nem csinál ilyet”.

Halász János az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 18-án

Kép: MTI, Bruzák Noémi

Ahogy az Economx is megírta, Halász János (Fidesz) benyújtotta a parlamentnek a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.

Ennek a célja pont az, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Tehát kik azok, és milyen megbízók vannak azok mögött az emberek mögött, akik dezinformációs kampányokat folytatnak

- fogalmazott a rádióinterjúban Lánczi Tamás. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, azt mondta: nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke. Azt sem érti az elnök, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió éri, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet.

Szerinte érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik „egy az egyben az ukrán titkosszolgálatnak a kommunikációs paneljeit tolják a magyar nyilvánosságba”.

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében ígérte a húsvéti nagytakarítást, az ezt szolgáló, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat május 13-án, kedd éjjel képviselői önálló indítványként került az Országgyűlés elé. A tervezet szerint a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára rendeletben dönt azon szervezetek jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti, és retorziót szabhat ki rájuk. Erről ITT olvashat bővebben.