A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban (HUN-REN) dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg – közölte a HUN-REN csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény alapján a szeptemberi bérrendezést követően jelentősen nőtt a HUN-REN kutatóinak bére:

a nemrégiben a nyilvánosságban megjelent információkkal ellentétben, a kormány által biztosított többletforrásból, 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot.

A kormány 2025-re 18 milliárd forint többletforrást biztosított a HUN-REN-nek bérfejlesztésre, amit szeptemberben fizettek ki a kutatóknak és a dolgozóknak január 1-jéig visszamenőlegesen, majd októbertől már mindenki az emelt havi bért kapja - tették hozzá.

A bérfejlesztés következő lépéseihez a többletforrást a kormány a következő két évre is garantálja: 2026-ban újabb 18 milliárd, 2027-ben pedig további 12,5 milliárd forintot biztosít a HUN-REN számára. Ezzel – a 2024-es bázishoz képest – 2027-re több mint duplájára emelkedik a kutatási hálózat közvetlen költségvetési támogatása – írták.

Közölték azt is, hogy 2027-re olyan teljesítményarányos bérezés valósul meg, amely méltó a magyar kutatók teljesítményéhez és összevethető a nyugat-európai kutatóintézetek gyakorlatával.

A bérrendezési program kiszámítható és versenyképes életpályát biztosít a kutatóknak, és megerősíti a magyar kutatás jövőjét

– emelték ki.

A közlemény szerint 2026-ban és 2027-ben a bérrendezés már kiemelt hangsúlyt helyez a kutatói teljesítmények elismerésére: nemcsak a nemzetközi szintű tudományos publikációk számát és minőségét veszik figyelembe, hanem a bejegyzett szabadalmakat, az innovációs eredmények hasznosulását, az ipari együttműködések és megrendelések volumenét, valamint a nemzetközi pályázati sikerek arányát is.

Kiemelt szempontnak nevezték a jövő kutatóinak képzését, a tehetségek bevonzását és megtartását, a tudományos pálya vonzóvá tételét.

A kormány által a kutatás közfeladatát ellátó, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak biztosított jelentős költségvetési többletforrás a bérrendezés mellett az infrastruktúra-fejlesztést és a kapacitásnövelést szolgálja. A cél a hálózat tőkebevonási képességének növelése, amely tovább erősíti az ipari és a gazdasági szereplőkkel való széleskörű együttműködést – közölték.

A kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre a GINOP Plusz pályázattal további lehetőségek nyílnak a jövő évben; a 26 milliárd forintos keretösszegen keresztül a kutatóhálózat életében eddig nem látott léptékű fejlesztési program indul el.

A következő három évben a legmodernebb technológiai háttér épül ki többek között olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a nukleáris medicina, az anyagtudományok és a biotechnológia - sorolták.

Mint írták, a HUN-REN bérrendezési programja, a kapacitásnövelés és az infrastruktúra-fejlesztés befektetés a jövőbe. Hozzájárul annak a kutatási környezetnek a kialakításához, amelyben a megszülető tudományos eredmények beépülnek az értékláncba és azonnali hatást váltanak ki a magyar gazdaság vagy társadalom egészére.

A hálózat kutatóinak munkájában meghatározó szerepet kapnak a Neumann János Programban kijelölt célterületek: az egészséges élet, a zöld átállás és a fenntarthatóság, a digitalizáció, az energiabiztonság, valamint a kibervédelem – áll a közleményben.

Szemléletváltásra van szükség a magyar kutatói közösségben

A magyar és kínai kutatóintézetek, valamint ipari szereplők új szintre emelnék az innovációs együttműködést – hangzott el a Bay Zoltán Kutatóközpont által szervezett Kínai–Magyar Innovációs Napon. A HUN-REN elnöke szemléletváltást sürgetett a hazai kutatói közösségben, míg kínai partnerei a technológiatranszfer és az akkumulátortechnológia területén látják a jövő kulcsát. A kormány közben új támogatási programot indított az energiaátmenet és az innováció ösztönzésére.