A Pew Research Center február és május között 37 országban, 45 658 felnőtt megkérdezésével vizsgálta a különböző országok viszonyulását a NATO-hoz, Oroszországhoz, Vlagyimir Putyinhoz és Volodimir Zelenszkij-hez.
A 24.hu rámutatott arra, hogy a magyar eredmények sajátos ellentmondásokat rajzolnak ki: miközben húszéves csúcs közelében van a NATO támogatottsága itthon, addig Zelenszkij iránt alig van bizalom, Putyinnal szemben pedig Nyugat-Európához képest jóval elfogadóbbak vagyunk.
A magyarok 72 százaléka kedvezően vélekedik a NATO-ról, ami a vizsgált tagállamok között a negyedik legmagasabb érték Lengyelország, Svédország és Németország után. 2019-ben ugyanez az arány még csak 48 százalék volt. Különösen a 18-34 évesek körében népszerű a katonai szövetség, közülük 87 százalék támogatja, míg az 50 év felettieknek csak a 64 százaléka.
Oroszország megítélése összességében negatív, 61 százalék kedvezőtlenül, 35 százalék kedvezően látja. Magyarország ugyanakkor egyedülálló abban, hogy az idősebbek oroszbarátabbak a fiataloknál: az 50 felettiek 44, a 18–34 évesek csupán 19 százaléka vélekedik róla pozitívan.
Putyin világpolitikai döntéseiben a magyarok 66 százaléka bízik, 33 százalék pedig nem. Itt ugyanakkor rendkívül erős a politikai megosztottság: Fidesz támogatóinak 63 százaléka bízik az orosz elnökben, a nem fideszeseknek csak 7 százaléka. Az 56 százalékpontos különbség a legnagyobb vizsgált európai populista pártok között.
Még ennél is rosszabb Zelenszkij megítélése: a magyaroknak mindössze a 20 százaléka bízik benne, 78 százaléka pedig nem, így a bizalmi mutatója tavaly óta három ponttal csökkent. A Fidesz-szavazóknál csak 4, a nem fideszeseknél 34 százalék bízik az ukrán elnökben.
