Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új magyar kormány intenzív reformokat indított a jogállamiság helyreállítása érdekében - hangsúlyozta a brüsszeli testület pénteken közzétett, az idei évre vonatkozó jogállamisági jelentésében.
A dokumentum kiemeli, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint az általános feltételességi mechanizmus keretében folytatott párbeszéd nyomán több jogszabályi reform is előrehaladt.
Emellett további alkotmánymódosítások előkészítése zajlik az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézményrendszer, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó intézményi kérdések terén.
A jelentés szerint
- az Országos Bírói Tanács továbbra is gyakorolta a 2023-as igazságügyi reformmal megszerzett hatásköreit,
- a Kúria pedig továbbra is biztosította az ítélkezési gyakorlat egységességét, ugyanakkor az alsóbb fokú bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága nem javult.
A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy az európai ügyelosztási normák figyelembevételével javítsa az alsóbb fokú bíróságok rendszereinek átláthatóságát.
A bizottság szerint
- a legfőbb ügyész megválasztásának módja és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is magában hordozza az egyes ügyekbe történő indokolatlan politikai beavatkozás kockázatát.
- Az igazságszolgáltatásban dolgozók bére emelkedett, de nem születtek intézkedések a béremelések strukturált végrehajtására.
A jelentés összességében hatékonynak értékeli az igazságszolgáltatás működését, de azt ajánlja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a béremelések az igazságszolgáltatás díjazására vonatkozó európai normák figyelembevételével, szervezett és kiszámítható módon valósuljanak meg.
A korrupcióellenes intézkedésekről szólva a bizottság kiemelte, hogy a 2026 júniusában elfogadott jogszabályok célja az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport hatékony működését akadályozó tényezők felszámolása.
A korrupciós bűncselekmények miatt benyújtott vádiratok száma nőtt, ugyanakkor a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sem alakult ki meggyőző eredményességi mutató.
A testület szerint Magyarországnak további intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben megfelelő számú vizsgálat, vádemelés és jogerős bírósági ítélet szülessen.
A testület emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kérelmére megerősítették az ország részvételét az Európai Ügyészségben (EPPO).
- Az új szabályozás megerősíti az Integritás Hatóságot és javítja a vagyonnyilatkozati rendszert,
- ugyanakkor továbbra sem született átfogó lobbiszabályozás,
- és a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos hiányosságok is fennmaradtak.
A testület ajánlása szerint Magyarországnak átfogó jogszabályi reformok elfogadásával erősítenie kell az integritási keretrendszert a lobbitevékenység és a "forgóajtó-jelenség" szabályozása terén.
A médiával kapcsolatban is vannak megállapítások.
A bizottság szerint
- a médiatörvény júniusban elfogadott módosítása reformokat vezet be a nemzeti médiaszabályozó hatóság működésében,
- valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításában és finanszírozásában.
Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet a jelentés - az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát és méltányosságát továbbra sem rendezték.
Bár felgyorsult a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek elbírálása, az adatokhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott. A jelentéstételi időszak jelentős részében több újságíró és médiaszakember is komoly nehézségekkel szembesült munkája során - olvasható a jelentésben.
A jelentés kitér arra is, hogy a korábbi magyar kormány széles körben alkalmazta rendkívüli felhatalmazásait, ami aláásta a jogbiztonságot és kedvezőtlenül hatott a vállalkozások egységes piaci működésére.
A veszélyhelyzet 2026. május 13-i megszűnését követően az új kormány nem hosszabbította meg annak hatályát.
A bizottság ugyanakkor rámutat arra is, hogy
- a stratégiai ágazatokban működő külföldi vállalatok továbbra is fokozott állami szabályozási nyomással szembesülnek,
- a versenyjogi szabályok szelektív alkalmazását lehetővé tevő jogi keret pedig tovább gyengíti a jogbiztonságot.
A jelentés „változatlanul aggályosnak" nevezi a titkos megfigyelésekre vonatkozó eljárási garanciák és a hatékony felügyelet hiányát.
Pozitív fejleményként említette, hogy
- megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ugyanakkor a testület szerint a független civil szervezetek működését akadályozó tényezőket még nem számolták fel.
A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy továbbra is biztosítsa a civil szervezetek munkáját akadályozó tényezők megszüntetését - a többi között az ezt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezésével -, valamint tovább erősítse a biztonságos és támogató civil környezetet.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Henna Virkkunen, a testület alelnöke hangsúlyozta: Magyarországon több területen jelentős reformok zajlanak, amelyek számos korábbi jogállamisági ajánlás végrehajtását szolgálják, a testület pedig továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Michael McGrath uniós biztos egy Szijjártó Péter volt külügyminiszter új munkakörével kapcsolatos kérdésre elmondta: a bizottság nem kommentál egyedi ügyeket.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés ajánlása szerint az országnak átfogó jogszabályi reformokkal kell megerősítenie az integritási keretrendszert, különösen a lobbitevékenység és az úgynevezett forgóajtó-jelenség szabályozása terén.
A Sulyok Tamás köztársasági elnököt érintő kérdéssel kapcsolatban az igazságügyi biztos elmondta: az Alaptörvény 17. módosításáról - amely a kérdés jogi alapját képezi - a Velencei Bizottság várhatóan hamarosan véleményt tesz közzé.