Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biológiai szúnyoggyérítésre való országos átállás előkészítése lesz az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata – jelentette be Gajdos László miniszter a Facebook posztjában. A tárca célja, hogy a jelenleg domináns kémiai védekezést fokozatosan felváltsa egy környezetkímélőbb és hatékonyabb rendszer, miközben a lakosság tájékoztatására és bevonására is nagyobb hangsúlyt helyeznek.
A miniszter szerint a szúnyogok elleni védekezés egyre fontosabb közegészségügyi és környezetvédelmi kérdéssé válik. Ennek egyik oka, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelem következtében Európa-szerte, így Magyarországon is növekszik az invazív szúnyogfajok megjelenésének kockázata.
Ezek a fajok olyan betegségek terjesztésében játszhatnak szerepet, amelyek az állatokat és az embereket egyaránt veszélyeztethetik. A háziállatok esetében például a kéknyelv-betegség, a kutyáknál a szívférgesség, az embereknél pedig a nyugat-nílusi láz jelenthet kockázatot.
A védekezés jelentőségét növeli, hogy a vízmegtartást célzó fejlesztések és a klímaalkalmazkodási programok következtében várhatóan nő a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma. A szakpolitikai cél ezért nem csupán a jelenlegi helyzet kezelése, hanem egy hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása.
Gajdos László élesen bírálta a jelenlegi gyakorlatot, amely döntően kémiai szúnyoggyérítésre épül. Mint fogalmazott, az alkalmazott módszer nemcsak jelentős környezeti terheléssel jár, hanem hatékonysága is kérdéses.
A korábban használt hatóanyagok esetében ezer elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, míg a jelenleg alkalmazott készítményeknél száz elpusztított rovarból csupán egy tartozik a célzott fajok közé.
A tárca szerint a megoldást a célzott biológiai lárvagyérítés jelentheti. Ez a módszer a szúnyogok szaporodási helyein pusztítja el a lárvákat, így még a kifejlett rovarok megjelenése előtt csökkenti az állományt. A biológiai védekezés előnye, hogy jóval szelektívebb, ezért lényegesen kisebb károkat okoz a hasznos rovarok és más élőlények állományaiban.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában a szúnyoggyérítés mintegy 98 százaléka már biológiai módszerekkel történik, miközben Magyarországon továbbra is a kémiai védekezés dominál.
A kormányzat célja ennek az aránynak a megfordítása, és egy olyan rendszer kialakítása, amely egyszerre szolgálja a közegészségügyi, környezetvédelmi és klímaalkalmazkodási célokat.
Az átállás részleteiről egyelőre nem közöltek konkrét ütemtervet, ugyanakkor a bejelentés alapján a szúnyoggyérítés átalakítása a következő időszak egyik fontos környezetpolitikai feladatává válhat Magyarországon.