A magyar egészségügy egyik legérzékenyebb területéhez nyúlt hozzá a kormány: a betegbiztonsághoz és a kórházi fertőzések ügyéhez. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok szerint a jövőben nyilvánosságra hozzák a hazai kórházak fertőzési adatait, miközben a betegjogi rendszer átalakítását és megerősítését is előkészítik. A kormányhatározatok több olyan vállalást tartalmaznak, amely évek óta visszatérő követelése volt szakmai és civil szervezeteknek.
A kormány szerint a cél a „lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása”, valamint az, hogy az adatok alapján további intézkedéseket lehessen hozni. A határozat alapján országos módszertant dolgoznak ki arra, miként kell közzétenni a kórházi fertőzési adatokat. Nemcsak összesített számokról lesz szó: minden aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény fertőzési mutatóit nyilvánosan elérhetővé teszik.
A kormányhatározat szerint az adatok „validáltak és szakmailag értelmezettek” lesznek, vagyis a kormányzat célja elkerülni azt, hogy félreérthető vagy torz következtetések szülessenek az intézmények összehasonlításából. A rendszer ugyanakkor nem egyszeri adatközlésre épül: folyamatos fejlesztést ígérnek, amelynek során javítják az adatok pontosságát és megbízhatóságát.
A határidők is megszülettek. A módszertant 2026. június 30-ig kell kidolgozni, az első nyilvános fertőzési adatokat pedig 2026. szeptember 1-jén teszik közzé.
A másik kormányhatározat a betegjogok védelmének megerősítéséről szól, és szintén jelentős változásokat vetít előre. A kabinet vizsgálja a betegjogi intézményrendszer szervezeti és szakmai függetlenségének erősítését, valamint azt, hogyan lehetne növelni a betegjogi képviselők számát és jelenlétét az intézményekben.
A tervek szerint egységes módszertant dolgoznak ki a betegjogsértések és betegbiztonsági események kivizsgálására is. Emellett fejlesztenék a peren kívüli jóvátételi és vitarendezési lehetőségeket, vagyis a jövőben a betegek könnyebben és gyorsabban rendezhetik panaszaikat anélkül, hogy hosszú bírósági eljárásokra lenne szükség.
A kormány emellett előkészíti az egészségügyi intézmények minőségi, eredményességi, betegbiztonsági és betegelégedettségi adatainak nyilvánosságra hozatalát is.
Ez lényegében egy új típusú átláthatósági rendszer alapja lehet, amelyben nemcsak a fertőzési mutatók, hanem az ellátás minőségével kapcsolatos információk is elérhetővé válhatnak a betegek számára.
A határozatokból az is látszik, hogy a kabinet a szemléletformálást is fontosnak tartja: tudatosítani akarják a betegjogokat és a betegbiztonsági szempontokat az egészségügyi dolgozók és a betegek körében egyaránt.