Szerdától működik az aszbeszt ügyet felderítő osztrák-magyar vegyesbizottság, és a hétvégén egységes adatnyilvántartási rendszer állt fel a témában - jelentette be Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a Parlamentben.
Mint mondta, nem tudja elképzelni, hogyan kerülhetett éveken keresztül több százezer tonna szennyezett zúzott kő az országba úgy, hogy azbeszttartalmú anyagot tilos importálni.
A tárcavezető az ATV-ben ehhez még hozzátette: az öt érintett bányából négyet már bezártak, az ötödikben járt, és egyeztetett a tulajdonossal, hogy hajtson végre önkorlátozást, és ne adjon el Magyarországra azbeszttartalmú követ. Most azt nyomozzák, hogy a magyarországi közvetítő kereskedők tudtak-e arról, hogy mit hoznak az országba. Mindenesetre a kormánynak nagyon fontos elve, hogy a szennyező fizet.
A G7 arról írt, hogy 1998 és 2025 között 2,8 millió tonna követ és kavicsot szállítottak osztrák bányákból Magyarországra, így óriási feladat ennek a felhasználását ellenőrizni.
Az adatok szerint Ausztria adta a több évtizedes hazai behozatal 12 százalékát, ennél többet csak Romániából (45 százalék) és Szlovákiából (25 százalék) hoztak be Magyarországra. Összességében az elmúlt 27 évben mai árakkal számolva 257 milliárd forint volt a hazai kő- és kavicsimport, ennek 30 százaléka az osztrák behozatal.
A lap megjegyzi, hogy ez nem elhanyagolható üzlet: az elmúlt közel három évtized alatt 34 milliárd forint bevételre tettek szert az osztrák bányák a magyarországi exportjukból. Mai árakon számolva 77 milliárd forintot kasszíroztak az osztrák exportőrök a Magyarországra eladott kő- és kavicsértékesítésen.
Az osztrák import szerepe összességében marginális, az utóbbi években alig 0,3-0,8 százalékát adta a hazai kő- és kavicsfelhasználásnak, így ezt a forrást átmenetileg akár ki is lehetne tiltani a hazai piacról - derül ki a cikkből.