Az osztalék jóváhagyása nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem komoly pénzügyi döntés, amely hatással van a cég likviditására és a tulajdonosok magánvagyonára is. A kifizetés alapfeltétele, hogy a társaság saját tőkéje a kifizetés után se csökkenjen a jegyzett tőke alá, és a döntés ne veszélyeztesse a cég fizetőképességét - hívta fel a figyelmet Vizer József, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.
A szakértő felidézte, hogy az osztalékról az adott társaság legfőbb szerve dönt, jellemzően a beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A döntésnél pedig nemcsak a tárgyévi eredményt, hanem a társaság teljes pénzügyi helyzetét és fizetőképességét is figyelembe kell venni.
Mennyi adót kell fizetni 2026-ban?
Magánszemély tulajdonosok esetében az osztalékot két fő adóteher sújtja, a 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (SZOCHO).
„Fontos tudni, hogy a szocho esetében létezik egy adófizetési felső határ, amely a minimálbérhez kötött. 2026-ban ez a jövedelmi határ 7.747. 200 forint. Ha a magánszemély egyéb adóköteles jövedelmeivel – például munkabérével – már elérte ezt az összeghatárt, az osztalék után már nem kell többet fizetnie” – mutatott rá az adótanácsadó.
Hozzátette, hogy a kifizető társaság a magánszemélyt terhelő adókat levonja, bevallja és megfizeti. Így a tulajdonosnak már a nettó összeget fizetik ki.
„Jogi személyek esetében a kapott osztalék főszabály szerint nem jár további társaságiadó-terheléssel, azonban ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék esetében vannak kivételek, így a külföldről származó osztalék pontos megítélését mindig érdemes megvizsgálni” – figyelmeztetett.
KIVA: megduplázott értékhatárok
A KIVA belépési feltételeinek kedvező változása miatt 2026-tól várhatóan még több társaság választja ezt az adózási formát. Itt a bevételi korlát 6 milliárd forintra, a létszámhatár pedig 100 főre módosult.
„A KIVA-s cégeknél az osztalék jóváhagyása közvetlenül növelheti az adóalapot. Ugyanakkor lényeges könnyítés, hogy ha a tulajdonosok olyan régi nyereséget vesznek ki, amely még a KIVA-s időszak előttről származik, az után nem kell kisvállalati adót fizetni. Ehhez azonban precíz és egyértelmű nyilvántartás szükséges” – hangsúlyozta a szakértő.
Osztalékelőleg és devizás kifizetés
Ha egy cég stabilan működik, nem kell megvárnia a következő évet a kifizetéssel: a tulajdonosok osztalékelőleg formájában év közben is pénzhez juthatnak, amennyiben egy közbenső mérleg igazolja a fedezetet.
Szintén gyakori kérdés a devizában (pl. euróban) történő kifizetés. Ez is lehetséges, de kiemelt figyelmet igényel az alkalmazott árfolyam dokumentálása, hogy a tulajdonos ne jusson jogtalan előnyhöz az átváltás során.
Mikor dől el, ki kapja a pénzt?
Gyakori tévhit, hogy eladás alatt álló cégeknél automatikusan a vételár részeként tekintenek a ki nem fizetett osztalékra. Vizer József szerint azonban a szabály egyértelmű: „Az osztalékra való jogosultság szempontjából az számít, hogy az osztalék kifizetéséről szóló döntés pillanatában ki szerepel a tagjegyzékben, így engedményezés hiányában az új tulajdonos nem válik jogosulttá az adásvételt megelőzően megállapított osztalékra.”
A könyvelés nem várhat a kifizetésig
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az osztalékot a jóváhagyás időpontjával azonnal könyvelni kell, függetlenül attól, hogy a pénz mikor érkezik meg a tulajdonoshoz.
„A jóváhagyott összeg a határozat pillanatától rövid lejáratú kötelezettségként terheli a céget, ezért a számviteli elszámolásnak tükröznie kell ezt a kötelezettséget akkor is, ha a tényleges utalásra csak hónapokkal később kerül sor.”
Az osztalékról való döntés előtt a szakértő szerint érdemes három tényezőt ellenőrizni:
- rendelkezésre áll-e a pénzügyi fedezet,
- milyen adóterhekkel kell számolnia a tulajdonosnak és a cégnek, illetve
- megfelelően van-e dokumentálva a döntés (például devizás kifizetés).
Mindez segíthet abban, hogy az osztalékfizetés ne csak jogszerű, hanem üzletileg is megalapozott legyen.