A magyar gyermekvédelmi rendszerben ma már százezrek fordulnak meg évente, miközben egyre több gyermeket érintenek súlyos családi, szociális vagy mentális problémák. A 2025-ös adatok szerint a rendszer terhelése tovább nőtt: emelkedett a veszélyeztetettként nyilvántartott gyerekek száma, rekordot döntött a védelembe vett kiskorúaké, és tovább erősödött az egyházi szerepvállalás is az állami ellátás helyett – többek között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Tavaly országszerte 202 család- és gyermekjóléti központ működött, emellett 668 településen összesen 707 család- és gyermekjóléti szolgálat segítette a családokat. Szolgáltatásaikat mintegy 443 ezer ember vette igénybe, közülük 150 ezer volt gyermek.
Észak-Magyarországon kritikus a helyzet
A területi különbségek továbbra is jelentősek: Észak-Magyarországon ezer 0–17 évesre 118 ellátott jutott, miközben Pest régióban csak 67, Nyugat-Dunántúlon pedig 76.
A rendszer egyik legsúlyosabb problémája továbbra is a veszélyeztetett gyermekek magas száma. 2025-ben közel 73 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként. A helyzet Észak-Magyarországon a legkritikusabb, míg Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon jóval alacsonyabb az érintettek aránya.
Közben folyamatosan nő azoknak a gyerekeknek a száma is, akiket a hatóságok védelembe vesznek. Ez azt jelenti, hogy a gyermek fejlődését veszélyeztető körülményeket a szülő egyedül már nem tudja vagy nem akarja megszüntetni, ezért gyámhatósági felügyelet és családgondozás válik szükségessé.
2025 végén közel 34 ezer kiskorú állt védelem alatt – ez az elmúlt tíz év legmagasabb értéke.
Egyre több gyermeket bántalmaznak
A növekedés mögött több aggasztó tendencia húzódik meg. Az elmúlt két évben 68 százalékkal emelkedett a gyermekbántalmazás miatt indított intézkedések száma. Emellett 37 százalékkal nőtt a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények miatti ügyek száma, míg az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzásokhoz kapcsolódó intézkedések 19 százalékkal emelkedtek.
A gyermekvédelmi alapellátás részeként évente 7–8 ezer gyermeket helyeznek átmeneti gondozásba. Ennek oka legtöbbször a szülők életvezetési nehézsége, lakhatási válsága, családon belüli konfliktus vagy bántalmazás. 2025-ben 7400 gyermeket láttak el több mint ötezer férőhelyen, az érintettek 44 százaléka 6–13 éves volt.
Bár a gyermekek 60 százaléka fél éven belül visszakerülhetett családjához, az esetek közel 8 százalékában két éven belül újra szükség volt az ellátásra – ez derül ki a KSH adataiból.
A legtöbb átmeneti elhelyezést Budapesten kezdeményezték, az összes eset 29 százalékát, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 12 százalékot regisztráltak.
2025 végén 35 ezer kiskorú állt gyámság alatt, közülük közel 8 ezren abban az évben kerültek a rendszerbe. Több mint 22 ezer gyermek élt gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél, kétharmadukról nevelőszülők gondoskodtak. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan háttérbe szorult az intézményi ellátás, ma már a gyermekek 66 százaléka nevelőszülőknél él.
Az egyházi rendszer dominál
Közben a fenntartói rendszer is jelentősen átalakult. Míg korábban az állam dominált, 2025-ben már a gyermekek 69 százalékáról egyházi fenntartású rendszerben gondoskodtak, az állami ellátás aránya 28 százalékra csökkent. Az egyházak különösen a nevelőszülői hálózatokban váltak meghatározóvá: az ott élő gyermekek 96 százalékát egyházi háttérrel működő szervezetek látták el.
A rendszer egyik legnagyobb kihívása továbbra is a nevelőszülők hiánya, többek között ezt is kiemeli a KSH 2025-ös évet összegző elemzése.
Miközben egyre nagyobb szükség lenne rájuk, számuk évek óta stagnál vagy csökken. 2025-ben 5400 nevelőszülő dolgozott Magyarországon, 163-mal kevesebb, mint egy évvel korábban.