A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi szorongás nem elszigetelt jelenség: szoros kapcsolatot mutat a gyermekkori szocializációval. Azok körében, akik legfeljebb alapvető pénzügyi mintákat kaptak otthon – például zsebpénzt és egyszerű spórolási tanácsokat –, 73 százalék számolt be legalább közepes stresszről. Ezzel szemben a tudatosabb pénzügyi nevelésben részesültek esetében ez az arány 57 százalék.
A pénzügyi témák családi kezelése is sokszor feszült. A megkérdezettek mindössze 25 százaléka számolt be arról, hogy otthon nyugodtan, nyíltan beszéltek a pénzről. 40 százalék esetében ezek a beszélgetések inkább feszültséggel jártak, 16 százaléknál pedig rendszeres konfliktusforrást jelentettek.
A nemek közötti különbségek is kirajzolódnak: a kutatás szerint a fiúkat gyakrabban vonták be pénzügyi döntésekbe, míg a nők nagyobb arányban érzik úgy, hogy nem kaptak megfelelő pénzügyi alapokat. Emellett a mostani 18–24 évesek valamivel kevesebb pénzügyi tudást hoztak otthonról, mint a 25–35 éves korosztály, ami a kutatás szerint a pénzügyi szocializáció gyengülésére utalhat.
Az öngondoskodás területén továbbra is alacsony az aktivitás. Bár a fiatalok közel fele szerint érdemes már fiatal korban elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, ténylegesen mindössze 17 százalék tesz félre nyugdíjra. Összetettebb öngondoskodási formát – amely egyszerre takarékoskodást és egészségügyi tudatosságot is jelent – csupán 6 százalék alkalmaz.
A jövőbe vetett bizalom is megosztott: a válaszadók 43 százaléka szerint várhatóan nem lesz elegendő nyugdíja a megélhetéshez, további 29 százalék pedig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. Ennek ellenére a korosztály negyede még mindig nem foglalkozik a nyugdíj-előtakarékosság kérdésével.