Már zajlik Orbán Anita meghallgatása, a leendő külügyminiszter az Európai Uniós ügyek bizottságán vesz részt meghallgatáson, ahol az EU-val kapcsolatos politikai elképzeléseiről kell beszámolnia.
Ezek az unió feltételei
A miniszter szerint pusztán rosszindulatú feltételezés, hogy az EU azt várja hazánktól, hogy vita nélkül meghajoljon az érdekei előtt, illetve azt is leszögezte, szó nincs arról, hogy az unióval való együttműködés ártalmas lenne.
Beszámolója szerint az unió a források felszabadításáért azt kéri cserébe, hogy
- legyen független igazságszolgáltatás,
- tiszta közbeszerzések,
- átlátható EU-s pénzfelhasználás
- és a közpénz maradjon közpénz.
Elmondása szerint az EU annyit kér a források felszabadításáért, hogy legyen független igazságszolgáltatás, a közbeszerzések tiszták és ellenőrizhetőek legyenek, az uniós pénzek felhasználása átlátható legyen, és a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét.
Ennek érdekében az új kormány megerősíti az igazságszolgáltatást, valódi korrupció ellenes intézkedéseket hoz, és átlátható, ellenőrizhető közbeszerzési rendszert alakítanak ki.
Nem leszünk bot a küllők közt
Orbán Anita kiemelte, hogy
uniós ügyekben a jövőben nem "botként a küllők közt" fogunk viselkedni, inkább egy leszünk a többi küllő között.
Azt a színházi előadást, amelyet a Fidesz-kormány rendszerint rendezett Brüsszelben, Magyarország innentől befejezi, s az állandó vétózással felhagyunk.
Amikor majd vétózásra lesz szükség, annak nagyon komoly oka kell, hogy legyen.
Migráció, háború, ukrán hitel
Az első kérdést Bóka János volt Európai Ügyekért felelős miniszter tette fel Orbán Anitának. Bóka azt kérdezte, a Tisza-kormány támogatná-e, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban egyes területeken eltörölnék az egyhangúság szükségességét, és áttérjenek a minősített többségre.
Orbán Anita elmondta, hogy ezt a lehetőséget több alkalommal is felvetette maga Ursula von der Leyen is, tekintve, hogy ez jelentősen megkönnyítené azt, hogy egységes külpolitikai lépéseket tehessen az EU.
Kiemelte,
mindenhol úgy fognak eljárni, hogy ne szűköljön Magyarország döntéstere és érdemben tudjon beleszólni a döntések alakulásában.
A 90 milliárdos ukrán hitellel kapcsán úgy fogalmazott, meg fogják vizsgálni, hogy a kimaradás ellenére van-e valami módja annak, hogy Magyarországra bármilyen anyagi kötelezettséget terheljen, és ha fenn áll ilyen lehetőség, akkor fognak lépéseket tenni ellene.
Orbán Anita azt is aláhúzta, hogy
magyar katonák nem mennek az ukrán frontra még EU-s jelzéssel sem.
A migrációs paktumról is kapott kérdést a leendő külügyminiszter, erre azt válaszolta, hogy elsősorban egy megerősített, erősebb digitális rendszerekkel és vizsgálatokkal is megtámogatott határvédelemben kell gondolkodni.
Kiemelte, hogy a paktum lényege, hogy amely tagállamokban nagyobb a migrációból fakadó nyomás, azoknak a többi EU-s ország valamilyen formában támogatást nyújtson, akár bizonyos mennyiségű bevándorló befogadásával, anyagi vagy képességbeli felajánlásokkal.
Támogatják kinevezésében
A kézfeltartásos szavazás után 6 igen és 2 tartózkodás mellett az Európai Ügyek bizottsága támogatta Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését.