A parlamenti bizottsági meghallgatásán Kapitány István miniszterjelölt arról beszélt, Magyarország egy nyitott és exportorientált gazdaság, ezért szorosan összefügg az energiaárakkal a gazdasági teljesítmény is. Hozzátette, korábban három minisztérium között oszlottak meg ezek a hatáskörök, viszont az új struktúrában biztosítva van, hogy a gazdasági és energetikai stratégiák összehangoltan és egymást kiegészítve működjenek.
A Portfolio tudósítása szerint Kapitány azt mondta, lényegében egy kivéreztetett gazdaságról van szó: 2022-höz képest 20 százalékkal estek vissza a beruházások. Programjuk azonban nem csak növekedést ígér, hanem rámutat arra is, hogy ezt miből akarják finanszírozni. Ennek egyik fő forrásai a hazahozott uniós pénzek lennének. Rámutatott, hogy erről már zajlanak a tárgyalások, és 10,4 milliárd euró augusztus 31-ig lehívható, ezeket a forrásokat pedig a magyar közlekedés, a lakhatás és az energiaipar szolgálatába állítanák.
A Gazdasági és Energetikai Bizottság meghallgatásán Kapitány azt is elmondta, hogy nincs gazdasági növekedés a belgazdaság megerősítése nélkül, ezért kiemelt szerepe lesz a magyar ipar fejlesztése mellett az innovációnak, a Ganz-programnak és a startupbarát környezetnek. Megfogalmazása szerint „nem zebrákat, hanem unikornisokat akarunk látni″.
A miniszterjelölt úgy látja, olyan vállalkozásokra van szükség, ami képes globális elismerésre, és amiére példát adhatnak az észt és cseh minták. Hozzátette, fel kell készíteni a kisebb cégeket, miközben nagy problémát jelent, hogy nincs valódi versenyhelyzet Magyarországon, a turizmus pedig nagyobb súlyt kaphat a minisztériumon belül, stratégiai irányítással.
A külgazdaságban a mennyiségi mellett minőségi változásra is szükség van Kapitány szerint, a hazai tudás és a magyar beszállítók erősítése kerülne fókuszba, főként a kkv-kon keresztül.
Az energetikáról azt mondta, hogy több lábon kell állnia, így energiatárolásra, hálózatfejlesztésre, a költségek csökkentésére és átlátható nukleáris iparra is szükség van.
Közölte, hogy felül kell vizsgálni Paks II. finanszírozását, megvalósítási feltételeket és költségeit is, miközben továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a magyar energiaellátásban a nukleáris stratégia. Tervei között szerepel a rezsicsökkentési limit megemelése, a szociális tűzifaprogram erősítése, valamint az energiahatékonysági beruházások.
Kapitány a legfontosabb kezelendő területeknek a közlekedést, a lakhatást és energetikát emelte ki, ezek után pedig a zöld energia és a digitális átállás kerülhet fókuszba. A bizottság kérdésére elmondta: a piac akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás.
Ugyanakkor még nincs itt az ideje az árrésstop és a különadók kivezetésének, mivel a folytonosság elve alapján vizsgálják ezeket a területeket.
Hozzátette, azért sincs még erre lehetősége, mert egy olyan gazdaságról van szó, ahol szerinte mindent titkosítottak. Ezeket előbb alaposan át kell vizsgálni, aztán lehet csak felelős döntést hozni.
Rámutatott, hogy jóval magasabbak a vállalkozások adminisztrációs terheli az uniós átlagnál Magyarországon: míg a régiós átlag 150 óra, addig itthon 300 órát kell adminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak.
A Mol kapcsán elmondta, hogy jelenetős regionális vállalat, azonban nem állami vállalat, annak tulajdona a vállalatban nem meghatározó. Hangsúlyozta: továbbra is jó együttműködésre számít a társasággal. Az Adria kőolajvezetékről elmondta, hogy ezen az útvonalon is jelentős források állnak rendelkezésre.
Kapitány szerint a cél az is, hogy meghosszabbítják a Paksi Atomerőmű üzemidejét. Azonban a szerződések nagyrésze titkos, így itt sem tud konkrétumot mondani, azonban fontos része szerinte a hazai ellátásnak. Beszélt arról is, hogy bár Magyarország jelentős lépéseket tett a napenergia területén, azonban ezt nem követte megfelelő ütemben az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia pedig eddig nem kapott elég hangsúlyt, viszont ez fókuszba kerülne a Tisza-kormány alatt.
A meghallgatás végén az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága 12 igen szavazattal, 0 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését.