Magyar Péter nevének említését is tapsvihar fogadta a Kossuth téren, miközben a Fidesz képviselői nem tapsolták meg az új miniszterelnök kinevezését.
Magyar Péter első kormányfői beszédében megígérte, hogy a nemzet helyett a hatalom szolgálatába állt egy elődje, ő szolgálni fogja a hazát, nem uralkodni akar. Magyarok milliói akarnak változást – utalt Magyar Péter az áprilisai választás eredményére.
„Ebben az országban emberek millió dolgoznak csendben, tisztességgel a családjukért, a közösségeikért és a hazájukért” – „Magyarország tele van szabadságvággyal és hazaszeretettel.”
Szerinte példátlan utat tettek meg a magyarok az elmúlt 2 évben, megbékélésre, igazságtételre és szembenézésre van szükség az újrakezdéshez.
Magyar Péter megemlítette, hogy két elődje, se Orbán Viktor, se Gyurcsány Ferenc nincs ott a padsorok között.
Ők szerinte „politikailag, emberileg, erkölcsileg megbuktak”, sőt: „elsomfordáltak, lemondtak, mossák kezeiket”. Szerinte ez a felelősség elhárítása, az önvizsgálat hiánya és a következmények nélküli hatalomgyakorlás, de a magyarok nem hagyják, hogy elmaradjon a szembenézés.
Arról is beszélt, hogy a távozó hatalom még az utolsó pillanatokban is „el akart lopni mindent, ami mozdítható”.
Beszédében számos erős kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány elmúlt bő másfél évtizedéről, a gazdasági helyzetről, a gyermekvédelem területéről, a meggazdagodásokról, az MNB-botrányról. „Olyan Magyarországot örököltünk, ami az EU egyik legkorruptabb országa, és ahol uszít a hatalom, ahol a korrupció és a jogállam szándékos leépítése miatt 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrása veszett el, pedig lenne mire költeni.”
Minden magyar ember méltóságát tiszteletben tartjuk, függetlenül attól, kire szavaztak, mert egy nemzethez tartozunk
– mondta Magyar Péter. Megfogadta, olyan Magyarországot építenek, ahol az emberek képesek újra meghallgatni egymást, és örülni annak, hogy egyazon hazához tartoznak. Azt ígérte, a Tisza-kormány minden döntésénél emlékezni fog ezekre.
Bejelentette, az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A hivatal a 2026-os rendszreváltás legfontosabb intézménye lesz, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit - mondta. Hozzátette, nem a politika eszköze lesz, kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd elszámolással.
Aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat párthűség felmentést adhat a törvénysértések alól, az súlyosan téved.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország.”
Felszólította a közjogi méltóságokat, intézményvezetőket, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá voltak, vagy azzá váltak, álljanak félre Magyarország demokratikus megújulásának útjából, kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás.
Magyar Péter Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, és azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét, mert az államnak az a kötelessége, hogy védelmet adjon, ez pedig nem tűr se magyarázkodást, se késlekedést.
Bocsánatot kért „az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, az esélyegyenlőtlenségekért, a civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól, közéleti szereplőktől, akiket azért hurcoltak meg, mert kritikát fogalmaztak meg és fel merték emelni a szavukat, vagy egyszerűen csak mást gondoltak”.
Azt kérte az emberektől, hogy kritizálják az új kormányt, ha kell, vitatkozzanak az ötletekkel, intézkedésekkel, és törekedjenek a párbeszédre,
„tanuljuk újra a közös nemzetben élés szabályait, hogy lehet a politikai nézetkülönbségek ellenére együtt élni”.
Azt is kérte mindenkitől, ne hagyják, hogy bármilyen hatalom visszaéljen a felhatalmazással, hatalommal.
Megígérte, hogy kormánya minden magyar ember kormánya lesz, szerinte minden magyar ember számít, az állam mindenkiért kell dolgozzon, mindenkit meg kell védenie. Magyar Péter kiemelte, hogy a jövőben sem politikai véleménye, sem a szerelme miatt nem érhet hátrány senkit.
Magyar Péter szerint a bizalom, a nemzeti összetartozás és a remény terén is újjá kell építeni az országot. Arról is beszélt, hazavárják a külföldre költözött magyarok százezreit, és olyan országot akarnak építeni, ahol a munkáért kapott fizetés kezd felzárkózni az EU-s átlaghoz.
Azokról a gazdasági társaságokról, beruházókról, vállalatokról, akik szinte törvényen kívül létezhettek az Orbán-kormány jóvoltából, és még jelentős közpénzzel is támogatta őket, azt ígérte, hogy a közpénz marad közpénz, az új Magyarországnak ismét lesz respektje Európában, és olyan országot építenek, amely a nemzeti önrendelkezésre épül, de
„nem keveri össze a szuverenitást a magányossággal”.
Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy különösen nagy felelőssége van most a kétharmados többségű kormánypárti frakciónak, „ezért a saját hatalmunkra is korlátként tekintünk”, és „elindítjuk Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát, megerősítjük a fékek és ellensúlyok rendszerét, visszaállítjuk a független intézményeket” – mondta. Hozzátette:
„Egy hatalomnak mindig korlátok között kell működnie”.
Név szerint üzent a miniszterelnök a hátsó sorba ült Lázár Jánosnak is, bocsánatkérést követelve és felemlegetve azt a kampányban történt botrányt, amikor a tiszás képviselőjelöltet, Strompová Viktóriát szapulta a fideszes politikus, kétségbe vonva a magyarságát és leszlovákozta.
Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében ezután nemcsak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és- védelmi Hivatal létrehozását, hanem az ügynökakták megnyitását is megígérte – utóbbinak nemrég a határidejét is megszabta, idén október 22., vagyis az '56-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának előestéje.
Rajtunk múlik, hogyan élünk a szabadsággal, amit most kaptunk: a bizalmat törvényekké, a felhatalmazást szolgálattá, a győzelmet pedig jobb, emberségesebb hétköznapokká kell formálni – folytatta Magyar. Alázattal, szolgálattal fogunk ezen dolgozni – ígérte meg a miniszterelnök.