A becslések szerint a magyarok közel felének valamilyen látásjavító eszközre van szüksége. A rövidlátók többsége szemüveget vagy kontaktlencsét hord. A fénytörési problémák emelkedése különösen a fiatalok körében gyorsul. A rövidlátás ugyanakkor nemcsak egészségügyi, hanem egyre inkább pénzügyi kérdés is. Mivel a szemüvegkeretek túlnyomó többsége műanyagból készül, amit kőolajból állítanak elő, ezért utánajártunk, mire lehet számítani a szemüvegek piacán.
Egyre többe kerül egy szemüveg
Manapság egy egyszerű szemüveg ára 15–30 ezer forintba kerülhet, a valóságban azonban a legtöbben ennél jóval többet fizetnek az optikákban. Egy átlagos, mindennapi használatra szánt szemüveg jellemzően 50–100 ezer forintba kerül, míg a korszerűbb, vékonyított vagy speciális bevonattal ellátott lencsék esetében a végösszeg könnyen elérheti a 100–150 ezer forintot is. A prémium kategória pedig ennél is magasabbra, akár több százezer forintra kúszhat. Mindez ráadásul egy emelkedő pályán történik: az elmúlt években mintegy 50 százalékos drágulás ment végbe a piacon. Így miközben egyre többen kényszerülnek látáskorrekcióra, annak költsége is egyre nagyobb terhet jelent a háztartások számára.
Az elmúlt évek hektikus piaci hatásai miatt minden évben drágultak a szemüveglencsék, az iráni háború egyelőre nem befolyásolja a magyarországi piac nagykereskedelmi árait – mondta lapunknak Csatári Zoltán, a japán Hoya-csoport magyarországi leányvállalatának, a Hoya Lens Hungary Kereskedelmi Zrt.-nek a kereskedelmi igazgatója.
A szemüveglencséket gyártó cég árbevétele 2024-ben 23 milliárd forint volt az Opten adatbázisa szerint, ami 13 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A kereskedelmi igazgató úgy fogalmazott, hogy a 2025-ös pénzügyi évben ismét sikerült a magyarországi operáció árbevételét növelni, ami kiemelkedő teljesítmény a piaci nehézségeket figyelembe véve.
Az iráni háború kitörésekor pár napig szállítási problémáik voltak, amíg a repülőjáratok útvonalát áthelyezték Dubajból Isztambulba. Kiemelte a kereskedelmi igazgató, hogy a jelenlegi iráni háborúnak nincs árfelhajtó hatása egyelőre, de esetleges piaci árkorrekció, az infláció emelkedése miatt előfordulhat.
Példaként említette az elmúlt évek egyik legnehezebb időszakát, a pandémiát, amikor a hazai infláció emelkedése és a költségek ugrásszerű növekedése miatt volt, hogy 12 hónap alatt kétszer is árat kellett emelni a Hoyának.
Magyarországon a magán optikai szektorban a Hoya piacvezető, globálisan pedig a TOP 3 legnagyobb szemüveglencse gyártó cég közé tartozik– mondta Csatári Zoltán.
Mérsékelt drágulásra számít a magyar lencsegyártó
A szemüveglencse és a keretek beszállítói a következő időszakban 7-10 százalékos áremelést jeleztek a termékek árainál. A szállítmányozók 20-30 százalékos áremelést prognosztizálnak és a szállítási időben is csúszásokat jeleznek – mondta lapunknak Nagy László, a magyarországi lencsegyártó cég, az Optimall Optika Kft. ügyvezetője. A következő 6-12 hónapban a jelenlegi devizaárfolyam-változások némileg tompítják a beszerzési árak emelkedését, ezért ha ez így marad, akkor nem fognak érdemben változni az eladási árak. Úgy fogalmazott, az optikai üzletekben a szemüvegvásárlók nem számíthatnak jelentős áremelkedésre.
Le a kütyükkel
Szemünk alapüzemmódja nem a kütyüzésre lett optimalizálva Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének közel fele rövidlátó lehet. A modern életmód, a tartós közeli fókusz és a digitális eszközök fokozódó használata jelentősen befolyásolja a szem működését, és a kutatások szerint összefüggést mutat a rövidlátás kockázatával. Evolúciós értelemben a szemünk „alapüzemmódja” a távolra látásra optimalizált, míg a mai életvitel – legyen szó munkáról, tanulásról vagy szabadidőről – jellemzően közeli fókuszra épül.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint a magyarok átlagos napi 4,2 órát töltenek különböző képernyők – televízió, telefon vagy számítógép – előtt. A hosszú ideig változatlan távolságra történő fókuszálás, a ritkább pislogás és az intenzív koncentráció egyaránt hozzájárulhat a szem túlterheléséhez. A látásproblémák közül a fénytörési hibák előfordulása is számottevő: a 12. évfolyamra minden harmadik-negyedik diák szemüveges lesz. A szemorvosok már egy ideje kongatják a vészharangot, arra hívták fel legutóbb a Látás világnapján a figyelmet, hogy manapság a fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak hét százalék volt szemüveges.
Egy 16–17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozognak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt.
A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következőket javasolják: Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása; Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésű orthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét; Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása; A kutatások bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.
A 18–35 éves korosztályban a rövidlátás aránya már megközelíti a 60 százalékot, ami drámai emelkedés a korábbi évtizedekhez képest. Két évtizeddel ezelőtt Közép-Európában még jóval alacsonyabb, 20 százalék körüli volt ez az arány, mára azonban több generáció alatt többszörösére nőtt.