A világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben jelent meg egy cikk, ami azt fejtegeti, mi történhet a magyar tudományos és felsőoktatási élettel a kormányváltás után. Az biztos, hogy a tudományos közösség Magyarországon – és külföldön is – üdvözli, hogy tizenhat év kormányzás után vereséget szenvedett Orbán Viktor. Mint írják, „azok a kutatók, akik végignézték, ahogy Orbán lebontja az akadémiai szabadságot, megfosztja autonómiájuktól az egyetemeket, és Magyarországot kizárják az uniós forrásokból, most óvatos reménnyel tekintenek arra, hogy utódja, Magyar Péter helyrehozhatja a károkat”.
Orbán munkája az egyetemi függetlenség ellen mintául szolgált az Egyesült Államokban jelenleg zajló, a kutatási életet érintő átalakításokhoz is. Emellett Magyarország Orbán alatt egyre inkább a kínai befolyás felé tolódott, többek között azzal a tervvel, hogy az EU első kínai egyetemi kampuszának adjon otthont.
Tönkretették
Az Orbán-rendszer alatt a tudományos rendszer alapjaiban alakult át, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezése csökkentette a szervezet autonómiáját, a kutatóhálózatokat elcsatolták és évekig vegzálták, több egyetemet olyan alapítványok fenntartása alá szerveztek át, amiket a Fidesz által politikailag kinevezett kuratóriumi tagok irányítanak.
Erre válaszul az Európai Unió (EU) 2022-ben úgy döntött, hogy befagyaszt mintegy 6,3 milliárd eurónyi támogatást a magyarországi felsőoktatási és kulturális intézményeket érintő kutatási csereprogramokban, többek között kizárták ezzel Magyarországot a Horizont Európa kutatási programból és az Erasmusból. Ez 21 magyar és később egy osztrák modellváltó egyetemet érintett. A kormányzati megfogalmazással szemben ezek az intézmények valójában nincsenek eltiltva a Horizonttól, továbbra is részt vehetnek benne, de csak úgy, mint az EU-n kívüli intézmények: friss uniós támogatást nem kaphatnak belőle, és az uniós együttműködő felek számában szabott minimumfeltételekbe sem számítanak bele – áll a Telex szemléjében.
Itt a változás
„Magyar Péter ígérete, hogy helyreállítja Magyarország kapcsolatát az Európai Unióval, valamint visszaadja az intézmények autonómiáját, legalább azt lehetővé teheti, hogy a magyar egyetemek és kutatóközpontok ismét bekapcsolódjanak az európai projektekbe” – mondta Kurt Deketelaere, az Európai Kutatóegyetemek Ligájának főtitkára a Nature-nek. Arra is számíthatunk, hogy a miniszterelnök és kormánya támogatni és védeni fogja az akadémiai szabadságot, szemben elődjével.
Mint mondta, Magyarország előtt most komoly lehetőség áll arra, hogy aktívan támogassa az EU kutatási és innovációs politikáját.
