BUX 142613.39 1,26 %
OTP 46420 2,36 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Óriási ingatlaneladás az államnál, másfél év alatt félezer épületet dobott piacra

Látványosan felpörgött az elmúlt másfél évben az állami ingatlanvagyon értékesítése: mintegy 500 épület került piacra a vagyonkezelő aukcióin, köztük minisztériumi és egyéb kiemelt állami ingatlanok is, amelyek közül több végül milliárdos áron kelt el.

2026. április 10. péntek, 08:21

Fotó: Wikipédia - A Belügyminisztérium régi épülete a Duna-parton
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-n keresztül lefolytatott eladási hullám még 2024-ben kezdődött, de tavaly pörgött fel igazán, és 2026 első negyedévében érte el a csúcspontját - írta a G7.

A portál szerint az elmúlt másfél évben mintegy 500 állami ingatlan értékesetett az állam az MNV aukcióin, köztük minisztériumi épületek, irodaházak, egykori állami intézmények és egyéb kiemelt ingatlanok is.

A lap gyűjtése szerint 2024 októbere óta 19 olyan árverés zárult eredményesen, aminél az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot, holott a 2016 és 2024 közötti időszak legtöbb évében mindössze két milliárdos értékű ingatlan eladásáról kötött szerződést az MNV. Bár a nagyobb értékű tranzakciók számában az előző országgyűlési választás környékén is volt egy megugrás, a mostanihoz képest az akkori kiárusítás is visszafogottnak tűnik.

  • 2016-2023: Az állami ingatlanértékesítések éves összértéke jellemzően 11 és 26 milliárd forint között alakult, az átlag pedig 16,6 milliárd forintra rúgott.
  • 2024: Az állami ingatlanértékesítés értéke elérte a 27,5 milliárd forintot, ezzel megdőlt a korábbi csúcs.
  • 2025: Az eladások értéke több mint 57 milliárd forintra emelkedett, ami jelentős ugrást jelent az előző évhez képest.
  • 2026 első negyedév: Mindössze három hónap alatt 26-27 milliárd forintnyi ingatlanvagyonon adott túl az MNV, nyolc egymilliárd forint feletti értékesítéssel.

Több, a legnagyobb értékű ingatlanok közül is kiemelkedő épületre nem sikerült vevőt találni. Ilyen volt a Pénzügyminisztérium épülete, amelyet első körben 37 milliárd forintért hirdettek meg, majd harmadik nekifutásra is 35 milliárdos áron próbálták értékesíteni. Szintén eredménytelenül zárult a Béla király úti köztársasági elnöki rezidencia két aukciója, amelyért tízmilliárdos nagyságrendű bevételt várt volna az MNV, ahogy a Budapesti Állatkórházra sem érkezett ajánlat a 4,4 milliárdos kikiáltási ár mellett.

A Belügyminisztérium Széchenyi téri épületét a Mohamed Alabbar arab befektetőhöz köthető Eagle Hills Hungary Zrt. vásárolta meg. Az 51 milliárd forintos vételáron elkelt, 41 ezer négyzetméteres ikonikus ingatlanegyüttest a tervek szerint luxusszállodává alakítják át.

A lap megkeresésére a vagyonkezelő kommunikációs osztálya azt írta, hogy „az állami ingatlanvagyon hasznosítása során a kormány következetesen arra törekszik, hogy a közpénzek felhasználása hatékonyabbá váljon, miközben az állami feladatellátás zavartalanul biztosított maradjon. Ennek keretében az elmúlt időszakban elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene. Az értékesítések ütemezése minden esetben összehangoltan történik az érintett intézmények új, korszerűbb és gazdaságosabban üzemeltethető irodakomplexumokba történő átköltözésével.”

Tüske Erika
Tüske Erika
Szerkesztő
Tüske Erika business és life coach, szerkesztő-újságíró, több évtizedes politikai és gazdasági tapasztalattal. Tanári és politológusi végzettsége mellett coaching képzettséget is szerzett. Pályáját a Kurírnál kezdte, majd a Világgazdaságnál dolgozott. A Zöld Újság néven is ismert gazdasági-politikai lap belpolitikai rovatának munkatársaként híreket és a kormányzati döntések hátterét feltáró cikkeket írt, és aktívan részt vett az online kiadás készítésében is. Később a Magyar Távirati Iroda (MTI) újságírójaként a parlamenti tudósítások és a breaking news műfajában szerzett tapasztalatot, majd a gazdasági szerkesztőségben folytatta munkáját, ahol a hírgyártás mellett továbbra is készített interjúkat szakértőkkel, vezető politikusokkal és kormánytagokkal. Szabadúszóként a Figyelő Trend, a Növekedés.hu és az Aero Magazin számára dolgozott. Munkájában a háttérfeltáró megközelítést, valamint a közérthető és pontos tájékoztatást tartja elsődlegesnek. 2024-től az Economx hírszerkesztője.

Ez is érdekelhet