Nem kizárt az ezer forintos literenként benzinár, azonban ez sokkal inkább az iráni konfliktus miatti drágulás, sem pedig az orosz olaj hiánya miatt alakulhat ki így.
A Mol az üzemanyagárakat nem a költségei, hanem a nemzetközi jegyzésárak alapján alakítja, ezért az olcsóbb orosz olaj inkább a Mol profitját növeli, mintsem a hazai kutak árait csökkentené – írja a G7.
A lap azt írja, hogy a Barátság kőolajvezetés leállása nem okoz önmagában gazdasági káoszt, mivel a Dunai Finomító ellátása az Adria-vezetéken keresztül is biztosítható. Ráadásul maga a finomító is csökkentett kapacitáson működik a nemrég ott keletkezett tűz miatt.
A cikk felveti, hogy a brodi szivattyúállomás orosz bombázása inkább tudatos politikai akció lehetett, ami a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampányát, valamint az EU-s döntéshozatal blokkolását segíti.
Azt írják, az üzemanyag és a kőolaj biztonsági készletek részbeni felszabadítása a választási kampányban azt a fő célt szolgálja, hogy az árakat leszorítsa, nem pedig az, hogy egy valódi ellátási krízist kezeljen.
A szerző rámutat arra is, hogy korábban jóval olcsóbban, hordónként 50 dollárért vették a készleteket, ennek a visszatöltése ma sokkal drágább, ezt pedig a jövőben a készletezési díjakon keresztül fogják a fogyasztók megfizetni. Hangsúlyozza, hogy a biztonsági készlet árpolitikai célú felhasználása nincs összhangban a vonatkozó magyar törvénnyel, amely ezt az eszközt válsághelyzetre és költségfedezetre korlátozná.
Az olcsó orosz olajból és a Brent–Urals spreadből származó extraprofitadó-bevételek nagyságrendje messze nem fedezi a rezsicsökkentés évi ezermilliárdos költségét
Ezért az orosz energiafüggés inkább politikai, sem mint gazdasági racionalitás eredménye.
