Jelentős nézetkülönbség alakult ki a Construmán, az ÉVOSZ konferenciáján, ahol a hazai építésügyért felelős politikusok és az Európai Építőipari Szövetség lakásügyi munkacsoportjának elnöke eltérően ítélte meg a magyarországi lakhatási krízis helyzetét.
Míg a magyar politikusok azt állították, hogy Magyarországon nincs lakhatási válság, mert a magyarok 94 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, addig az európai szövetség elnöke azt mondta: Magyarországon drágultak a legjobban az ingatlanok az elmúlt tíz évben, több mint 80 százalékkal. Szerinte nem igaz, hogy nincs lakhatási válság Magyarországon. A legnagyobb gond, hogy a magyarok a fizetésük több mint 40 százalékát lakhatásra költik – emelte ki Joël Schons, a FIEC (Európai Építőipari Szövetség) lakásügyi munkacsoportjának elnöke. Hozzátette: amikor Brüsszelben a lakhatási krízisről beszélnek, Magyarország a legrosszabbak között van.
Ami tegnap még igaz volt, az ma már a múlté: árrobbanás, sérülékeny ellátási láncok, időnkénti alapanyaghiány és emelkedő kivitelezési költségek jellemzik a hazai építőipari szektort – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára az ÉVOSZ konferenciáján.
A beruházások üteme, a költségek alakulása és az ellátási láncok stabilitása nemcsak piaci kérdés, hanem versenyképességi tényező is. Tavaly megújult az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amely az első hat hónapban 120 ezer lakossági felújítást tett lehetővé; ez az elmúlt évek legsikeresebb energiahatékonysági programja volt. Emellett többféle otthonfelújítási program segíti a hazai lakásállomány korszerűsítését. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogyan lehet fenntartani, illetve tovább bővíteni a beruházási aktivitást.
Lakhatási krízis van Európában, ugyanakkor Magyarországon a lakosság nagy része – főként az 50 év felettiek – nem költenek jelentős összeget lakhatásra – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Sok a számla nélküli megbízás
Súlyos probléma, hogy sok a szóbeli megállapodás az építőiparban. Több mint 2500 milliárd forintot lefedő ilyen ügy van a piacon, és a költségvetésnek 55 milliárd forint hiánya származik a feketemunka miatt.
Magyarországon a 4,3 millió lakásból 2,5 millió felújításra vár; ez különösen igaz Budapestre, ahol a meglévő lakásállomány 70 százalékához nem nyúltak hozzá.
Idén az építőipar 25 ezer új lakást épít, és 250 ezer lakás felújítására lenne képes. Az 5 százalékos áfára hosszú távon van szüksége a szektornak, jelenleg 2030-ig lehet így Magyarországon építkezni – emelte ki a szakszövetség elnöke.
Fontos, hogy lássuk, hogyan állunk Európában, és pozicionáljuk magunkat a román, a lengyel, a német, valamint a brüsszeli építőipari szektorhoz képest. Koji László kiemelte, hogy az öbölháború komoly problémákat okoz: a legtöbb építőipari termék előállításához földgázra és gázolajra van szükség, ezért jelentős drágulás várható az építőanyagok terén.
Az elmúlt 16 év lakáspolitikája nem volt homogén – mondta Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Megemlítette a 2010-es devizahiteles válságot, a 2015–2018 között elindított családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a 2010–2022 között bevezetett Babaváró hitelt, a falusi csokot, a zöld otthonteremtési támogatásokat, valamint az Otthon Start programot is. Úgy fogalmazott: a cél az, hogy a lakáscélú felújítások aránya tartósan, GDP-arányosan meghaladja a 3 százalékot. Fel kell pörgetni az új lakások építését és a felújításokat, különösen az energetikai korszerűsítéseket: idén 25 ezer új lakás épül, a felújítások száma pedig elérheti az 50 ezret.
Szerinte nincs lakhatási válság Magyarországon: jelenleg a lakosság 91 százaléka saját lakásban él. Egy átlagos lakás megszerzéséhez 9,1 évet kell dolgozni, ezzel Magyarország Varsó és Prága szintjén áll. Albérletre egy átlagos budapesti fizetésből a jövedelem 44 százaléka megy el. A magyar háztartások ingatlanvagyona jelentősen nőtt, körülbelül 180 ezer milliárd forintot tesz ki, ami háztartásonként mintegy 60 millió forintos ingatlanvagyont jelent.
Hangsúlyozta: az Otthon Start Hitelprogram az elmúlt évek egyik legjelentősebb programja. Példaként említette, hogy bruttó 450 ezer forintos fizetéssel egy 30 millió forintos hitel törlesztése kigazdálkodható. Eddig 36 ezer igénylést nyújtottak be, és 30 ezer esetben folyósították a kölcsönt. A vásárlók 80 százaléka 40 év alatti, a vevők 44 százaléka első lakását vásárolja.
Magyarország lakossága az ingatlanok miatt röghöz kötött
Erre reagálva Joël Schons elmondta: nem igaz, hogy nincs lakhatási válság Magyarországon, az árak 2013 óta 60–80 százalékkal emelkedtek. Az pedig komoly probléma, ha valaki a fizetése 40 százalékát lakhatásra költi – ez szerinte már krízist jelent. Hozzátette: amikor Brüsszelben ha lakhatási krízisről beszélnek, Magyarország a legrosszabbak között szerepel. Arra is utalt, hogy nem feltétlenül pozitívum, hogy a magyarok 91 százaléka saját tulajdonú lakásban él, mert ez azt jelenti, hogy a lakosság kevésbé mobil. Úgy fogalmazott: a jelenlegi ütem mellett 166 évre lenne szükség a magyar lakásállomány teljes energetikai felújításához.
Németországban a lakosság 42 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, a lakóegységek száma 42 millió, a népesség 83,5 millió fő – mondta Mervai Péter, az ÉVOSZ-IWTD németországi vállalkozási tagozatának titkára. A lakásállomány 4,5 százaléka, mintegy 1,9 millió ingatlan üresen áll. Történelmileg kialakult gyakorlat, hogy a németek nagy arányban bérelnek: 57,9 százalékuk él bérleményben.
2025-ben a négyzetméterárak 3081 euró körül alakultak, és mintegy 5,5 millió tulajdonos rendelkezik bérbe adott ingatlannal.
A lengyel építőipar sikertörténet
Lengyelországban jelentős az építési aktivitás, az építkezések nagy része állami beruházásból valósul meg – mondta Jan Styliński, a Lengyel Építőipari Munkaadók Szövetségének (PZPB) elnöke. A lengyel építőipar a GDP 13–14 százalékát adja, és a folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően ez tovább nőhet. Európában a hatodik helyen áll. Példaként említette: a közeljövő vasúti beruházásai 55 milliárd eurót, az útépítések 75 milliárd eurót, az energiahálózat fejlesztése pedig 50 milliárd eurót tesz ki. Emellett egy teljesen új repülőtér is épül Varsóban.
Lengyelországban 38 millióan élnek, és a lakáspiac jelentős hiánnyal küzd. A városiasodás jelenti a legnagyobb kihívást, amelyet a belső migráció is erősít. Évente mintegy 200 ezer új lakás épül, ami európai összevetésben is kiemelkedő, ugyanakkor 600–800 ezer lakás hiányzik a piacról, és a meglévő állomány megújítása is sürgető feladat.
A román lakáspiac 2023-ban szintén lassult. Drága az építkezések finanszírozása, Bukarestben a lakhatási költségek 60 százalékkal emelkedtek, a lakáshiány pedig elérte a 20 százalékot – mondta Aurel Laurenţiu Plosceanu. A keresletet a bérek növekedése ösztönzi, de a vásárlók óvatosabbak, miközben a bérlakások egyre népszerűbbek. A fejlesztők viselkedése is változik: lassulnak a projektek, inkább a profitra fókuszálnak, a csökkenő vásárlóerő mellett.
Koji László a konferencia záróbeszédében úgy fogalmazott: az elindított lakhatási programok akár sikereket is hozhatnak, érdemes követni a lengyel példát. Fontos, hogy ezek a programok a jövőben is fennmaradjanak, és a választások után is prioritás legyen Magyarországon a lakhatás és a lakásügy.
