Magyarország világelső az élelmiszerárak emelkedésében, a magas hazai áremelkedésben szerepe volt a forint gyengülésének, ami megfejelte a globális nyersanyagárak drágulását.
A Portolio cikke, amely a Financial Times (FT) elemzésére alapján készült, kiemeli, hogy az elmúlt években világszerte emelkedtek a nyersanyagárak, elsősorban az olajfajták drágulása miatt. Az utóbbi hónapokban az étkezési olaj mellett a tejtermékek ára is gyorsan nőtt.
A nyersanyagárak emelkedése azonban csak részben magyarázza a magyarországi élelmiszerárak megugrását, az OECD több mint három tucat országot vizsgálva megállapította, hogy az élelmiszerinfláció 2019 és 2025 között több mint 45 százalék volt, ami meghaladta a FAO árindexének 30 százalékos növekedését. Az FT vizsgálata szerint
Magyarország mindkét mutatóban az élen végzett: a kumulált infláció 49,9, míg az élelmiszerárak 81,6 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerárak 2024 elején az inflációt akár 1,5 százalékponttal is emelhették, de az árrésstopok hatására ez visszaesett 0,84 százalékpontra. Azóta a kereskedők részben árazással próbálják kiegyenlíteni a szabályozás hatásait, ami tovább befolyásolja a vásárlói árakat.
A legkiemelkedőbb drágulás Magyarországon a különböző termékcsoportokban az elmúlt 6 évben:
- Kenyér: több mint 2,5-szeres áremelkedés
- Hús: 71,1 százalékos növekedés
- Tej: 57 százalékos drágulás
- Tojás: 110 százalékos drágulás, csak Szlovákiában és Észtországban volt nagyobb
- Gyümölcsök: több mint 170 százalékos drágulás, Európa-első
- Zöldségek: 130 százalékos áremelkedés, szintén kiemelkedő
Összehasonlításképp: Svájcban 2018 eleje óta mindössze 7 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, Magyarországon ugyanebben az időszakban 93 százalékos drágulás történt.
Az FT cikke azt vizsgálta, hogy az egyes országokban mekkora volt az élelmiszerárak emelkedésének üteme 2019 és 2025 között. A kérdéses időszakban a legtöbb országban jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint az általános inflációs mutató, a két kivétel Kína és Csehország.
