Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A klímaválság okozta szélsőséges időjárás alapjaiban írja át a mindennapjainkat, és olyan új veszélyekre kell figyelnünk itthon is, mint például a tornádók. A kormányzatnak az emberéletek megóvásán túl a gazdasági károk enyhítését is célul kell kitűznie, így nagyon nem mindegy, hogy például az olyan vihar, mint amilyen egy hónappal ezelőtt Soltvadkertre csapott le, menyire lepi meg az állami szerveket.
A beszámolók szerint április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott. A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A szakértők szerint a károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta: a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek.
Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő ezért arra volt kíváncsi, hogy milyen felkészülési tervet dolgozott ki a kormány arra az esetre, ha Magyarországon is egyre több lesz a tornádó.
A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence közölte, hogy
a HungaroMet Zrt. tájékoztatása alapján hazánkban évente jellemzően kevesebb, mint 10 tornádó alakul ki.
Ezek mintegy fele nem kapcsolódik heves, károkozó zivatarhoz, továbbá ritkán érintenek lakott területet - tette hozzá.
A belügyi válaszból kiderült az is, hogy az Európai Unió 2013-ban követelményként határozta meg, hogy a katasztrófakockázatok felmérése, valamint a katasztrófa-megelőzés és -felkészültség hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamok 2015-ig készítsék el kockázatelemzéseiket. Ennek teljesítése céljából Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelésről szóló jelentése 2014-ben elkészült. E jelentést a központi államigazgatási szervek és egyéb intézmények képviselőiből álló tárcaközi munkacsoport a BM OKF vezetésével éves rendszerességgel felülvizsgálja.
Rétvári Bence hangsúlyozta, az éghajlatváltozás hatására egyre súlyosabbá váló viharok, mint szélsőséges időjárási események kezelésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya felkészült, továbbá
szükség esetén az eseménykezelésbe az alapvető viharkár-elhárítási tevékenység végzésére minősített 115 önkéntes mentőszervezet is bevonható, több mint 2000 fővel.
A települések tekintetében Műveletirányító Terv adatlapok, míg a meghatározott szempontok szerint kiemelt létesítmények tekintetében Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek készülnek. Ezen tervek alapján a műveletirányítás minden egyes káreset helyszínére végrehajtja az esemény felszámolásához szükséges egységek riasztását – fogalmazott Rétvári Bence, aki szerint a hazánkban szolgálatot teljesítő tűzoltói állomány felkészült a szélsőséges időjárási jellemzők miatti tűzoltói beavatkozások végrehajtására.
