Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az embercsempészés bűncselekménye miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről kormányrendelet értelmében tavaly június 30-ig 2290 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből, helyeztek reintegrációs őrizetbe és köteleztek az ország 72 órán
belüli elhagyására, és 16 személy esetében állapították meg büntetőjogi felelősséget, mert szegték a szabadon engedésük feltételeit. A DK-s országgyűlési képviselő, Arató Gergely szerint viszont okkal feltételezhető, hogy a többi 2274 szabadon engedettnek sem mindegyike tétlenkedett azóta, aminthogy az is, hogy az akkor bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek közül is sikerült már néhányuk büntetőjogi felelősségét megállapítani.
Arra volt kíváncsi, hogy a mai napig pontosan hány embercsempészt engedtek szabadon, és közülük a mai napig hány személy ellen indult Magyarországon ismételten büntetőeljárás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt.
A politikus írásbeli kérdésére válaszolva Rétvári Bence belügyi államtitkár először is leszögezte, minden magyar állampolgár embercsempész továbbra is a büntetés-végrehajtásban tölti szabadságvesztés büntetését, majd hozzátette: a szabályozás csak a külföldiekre vonatkozik. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a reintegrációs őrizet nem jelenti a büntetés elengedését. Amennyiben megszegik a reintegrációs őrizet szabályait, és Magyarország területére lépnek, azonnal folytatódik a büntetés letöltése szigorú körülmények között, magyarázta.
Majd a Belügyminisztérium államtitkára elárulta, az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről szóló rendelet alapján
2025. január 14-én 00.00 óráig - az ORFK Rendészeti Főigazgatóság rendelkezésére álló adatok szerint - a büntetésvégrehajtási szervezet 2434 fő esetében rendelkezett arról, hogy Magyarország területét 72 órán belül el kell hagynia. Ebből 655 fő elítélt esetén a szabadságvesztés - ezzel párhuzamosan a reintegrációs őrizet - időtartama lejárt. Az aktív reintegrációs őrizetben lévő elítéltek száma jelenleg 1762 fő.
Ez tehát azt jelenti, hogy 655 egykor elítélt embercsempész a büntetését úgy töltötte le, hogy nem magyarországi börtönben ült, hanem valahol hazánkon kívül élte a világát.
Ezt azzal magyarázták, hogy
a 2434 külföldi őrzése éves szinten közel 18 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek.
Tehát egyetlen embercsempész évente körülbelül 7,3 millió forintba kerül a magyar adófizetőknek, ami havonta átlagosan 608 ezer forintot jelent.
A külföldi rabok fogva tartása jelentős költségekkel jár, nem beszélik a magyar nyelvet, valamint a különböző kultúrák miatt az elhelyezésükről és az étkezésükről is másképp kell gondoskodni. A magyar börtönök nem arra épültek, és nem is azt a célt szolgálják, hogy ilyen multikulturális közeg őrzését biztosítsák - magyarázta Rétvári Bence.
Ezek alapján 7 olyan börtönből kiengedett embercsempész van, akinek a büntetőjogi felelősségét embercsempészés, lopás, testi sértés, közúti baleset gondatlan okozása és más bűncselekmények miatt állapították meg Polt Péter legfőbb ügyész korábbi nyilatkozata alapján.
