A Fenyő János és Gyárfás Tamás között éveken át húzódó, hosszúra nyúlt „intermezzo” a Magyar Rádió tulajdonában álló RTV újság
körüli nézetkülönbséggel vette kezdetét. A lap kiadási jogával 1993. szeptember
30-ig a Gyárfás érdekeltségében lévő Nap TV rendelkezett, de a két fél 1993.
március 31-én megállapodott, hogy a kiadási jogok Fenyő cégére, a Stáb TV
Rt.-re szállnak át.
Ekkor alakult ki az első vita, a megállapított díj tartalmazza-e
az áfát, vagy sem? Fenyő beadta a derekát és fizetett, ám ezt egészen biztosan
sérelmesnek tartotta. Az pedig újabb tüske volt a számára, hogy a Magyar
Rádió nem hosszabbította meg a kiadói jogokra vonatkozó szerződést, pedig Gyárfás
azt ígérte, így Fenyőt meggyőződése szerint átverték, előre kitervelten. Ekkor
elindította a Színes RTV-t, a Magyar Rádió pedig perelt.
Fenyő nem késlekedett a Gyárfásnak adott válasszal, a Stáb TV Rt. révén
megszerezte (a mai napig nem látni világosan, hogy miképp) a Nap-kelte szerkesztésének
jogát (nem a Nap TV-t). Egy bírósági ítélet azonban 1996. október 11-én Gyárfásnak
„ítélte vissza” ezt a jogot.
A két vállalkozó az évek során mindent elkövetett a másik
lejáratása érdekében, kölcsönösen perek sokasága indult. A Fenyő tulajdonában
álló lapok kiemelten foglalkoztak Gyárfás dolgaival, például a kaposvári
adóügyével. Ez az ügy Sport Plusz Kft.-hez kötődik, a Sport Plusz lapot Gyárfás
még a Nap TV-korszak előtt indította.
Gyárfás kaposvári
adóügye
Ebben az ügyben Gyárfást az adóbevallást jelentős, illetőleg
különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettével vádolta a Kaposvári
Városi Ügyészség. A bírósági ítélet a következőket állapította meg. A Pietro
Nero Bt. 1992 őszén azzal kereste meg a másodrendű vádlott, Gyárfás Tamás
érdekeltségi körébe tartozó Sport Plusz Kft.-t, hogy a kft. részére
reklámügynöki hálózatot épít ki, továbbá ingatlanok felújítását is vállalja. Pietro
Nero Bt. 1993 végére három ingatlan újított fel és azt is bejelentette, hogy
kiépült az ügynöki hálózat.
A Pietro Nero Bt. a felújítási munkák ellenértékeként a
Sport Plusz Kft.-től 145 millió forint, Gyárfás Tamástól, mint magánszemélytől
pedig 8,2 millió forint bevételre tett szert. Ám a bt. beltagja az így
keletkezett 153,2 milliós bevétel után nem fizette meg a 30 millió forint
áfát, valamint a 49 millió forint társasági adót. A beltag azt állította, hogy
az átvett pénzeket továbbadta a felújítást ténylegesen végző harmadik
személynek, a bíróság viszont lesöpörte ezt az érvet, mondván, „semmilyen
bizonylat nincs, a pénz ismeretlen személyekhez került.”
A beltag három év börtönbüntetést kapott, Gyárfást viszont
felmentették. Neki azt rótták a terhére, hogy a Sport Plusz Kft. fiktív számla
alapján 20 millió forintot fizetett ki az érintett bt.-nek, és ez alapján 3,9
millió forintnyi áfát jogtalanul igényelt vissza. A bíróság szerint viszont
jogos volt a kifizetés, mert a Pietro Nero Bt. a Sport Plusz Kft.-t két
sörgyárral, a kanizsaival és a pécsivel is kapcsolatba hozta, az érintettek később
reklámszerződést kötöttek. A számla kiállítása továbbá megfelelt a jogszabályoknak,
a díj összege pedig a felek szabad belátásától függ.
Dosszié és újabb
ügyek
Gyárfás kaposvári adóügye nem egy nagy horderejű per volt, már a kilencvenes évek gazdasági büntetőügyeiben röpködtek a milliárdok (a teljesség igénye nélkül: Ybl Bank, Agrobank, Globex,), ám a két harcoló viszonyára jellemző, hogy a felmentő ítélet után, legalábbis a városi legenda szerint, Fenyő dührohamot kapott a VICO Törökvészi úti székházában.
Ezt követően Fenyő – úgymond - Gyárfás gazdasági bűncselekményeiről 120
oldalas dossziét állítatott össze. Perczel Tamás, Fenyő 2004-ben elhunyt
pszichológusa egy videóban azt állította, hogy a dosszié eljutott Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez,
illetve Kiss Ernőhöz, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság akkori vezetőjéhez.
Újabb ügy lett abból, amikor Gyárfás ellen az APEH
Észak-budapesti Igazgatósága – bejelentésre – eljárást indított az egyik
budapesti ingatlanán folyó építkezésen jogosulatlanul visszaigényelt áfa miatt.
Az ügy 1997 márciusára el is jutott a vádemelésig, ám Gyárfást 1998. február
13-án felmentették. (Ez két nappal Fenyő János 1998. február 11-i
halála után történt – a szerk.)
Színlelt béke, egy
tál cseresznye és az állítólagos döntés
Majd volt olyan időszak, amikor látszatra úgy tűnhetett,
rendeződnek a nézeteltérések. Miként fentebb szó volt róla, egy bírósági ítélet
1996. október 11-én Gyárfásnak „ítélte vissza” a Napkelte szerkesztési jogát,
ez a jog 1997. január elsejétől lépett életbe.
A városi legenda szerint a felek, jogászaik társaságában egy
belvárosi ügyvédi irodában leültek egymással, a köztük lévő asztalon egy tál
cseresznye, amely szimbolikusan annyit jelentett, hogy a jövőben „egy tálból
cseresznyéznek.”
Valójában ez színlelt béke lehetett, a kölcsönös gyűlölet
fokozódott, és – legalábbis a Gyárfás elleni vádiratot benyújtó ügyészség
szerint – a vállalkozóban 1997 őszére már megérett a döntés, hogy Fenyő János nem
maradhat életben.
De ne szaladjunk előre, a mai ítélet még csak elsőfokú. Volt
itt a rendszerváltás óta rengeteg olyan büntetőügy, ahol első- illetve
másodfokon gyökeresen ellentétes bírói döntések születtek.
