Ma Magyarországon 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek, hogy megálljon a népességfogyás – mondta Tóth Pál Péter demográfus a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal beszélgetésén.
A termékenységi arányszám jelenleg 1,52, és a statisztikai mutatók szerint is egy ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi ráta eléri a 2,1-et. Ettől mi nagyon messze állunk.
| Év | Élve születés | Termékenységi ráta |
| 2020 | 92 338 | 1,56 |
| 2021 | 93 039 | 1,59 |
| 2022 | 88 491 | 1,52 |
| forrás: KSH | ||
Az online konferencián elhangzott, hogy a jelenlegi demográfiai katasztrófa példája az is, hogy a kórházakban osztályokat kell bezárni, mert nincs elég nővér és nem tudják a betegeket ellátni.
A népszámlás szomorú számai
2022. októberében Magyarországon 9,6 millióan éltek, 98 százalékuk magyar állampolgár volt. Az előző, 2011. évi népszámlálás óta a népesség 334 ezer fővel csökkent, ami 3,4 százalékos csökkenést jelent, az idősebb korcsoportok létszáma pedig tovább nőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb előrejelzése szerint 2050-ig további, közel egymillióval lehetünk kevesebben – erről itt írtunk bővebben. A KSH legoptimistább népesség-előrejelzései 2070-re, a legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés közel 8 millió fős népességszámot jelez. A közepes forgatókönyv 7,7 millió főt, az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.
Nincs fordulat...
A demográfiai fordulat nem jön el, sőt katasztrofális zuhanásban vagyunk.
A népességszám csökkenésével kapcsolatban Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense elmondta, hogy alapvető probléma, hogy a modernizáció, a haladás, a progresszió, antinatalista (születésellenes) jellegű.
Ez persze nem szándékos célja a modernizációnak, hanem járulékos hatása és ez az egész fejlett világot érinti – tette hozzá a demográfus.
Pusztán pénzzel a demográfiai katasztrófát nem lehet megoldani. Az olyan szegényebb országokban, mint Magyarország még van némi ösztönző hatása, ha a családoknak otthonteremtési támogatást adnak, és ezzel gyermekvállalásra motiválják őket, de például Dél-Koreában, amelyik Ázsia negyedik és a világ 10. legnagyobb gazdasága ezzel már nem motiválják gyermekvállalásra a családokat.
Nincs más megoldás a demográfus szerint, hogy vissza kell térni a tradíciókhoz, a társadalmat strukturálisan át kell alakítani. Például a sokgyerekesek jelentős összeggel kell támogatni, de a közerkölcs változása nélkül sem lesz változás. Nem jó irány, hogy jellemzően a szexualitás örömszerző erejét hangsúlyozzák.
A népességcsökkenéssel kapcsolatban általában olyan dolgokat emelnek ki, mint a nyugdíjprobléma vagy a gazdasági egyensúly megteremtése. A demográfiai katasztrófa minden egyes ágazat leépülését is jelenti majd.
Példaként említette, hogy
- csökken a kreativitás,
- a versenyképesség,
- leépül az oktatás és akkor elképzelhetetlen, hogy a gazdaság fejlődni tudjon.
Strukturális problémákról van szó. Kiemelte: ha a demográfiai csökkenést nem tudjuk megállítani, egyetlen társadalmi problémát sem fogunk tudni megoldani.
A legsokkolóbb jóslatok szerint Magyarországon 2050-re 0,66 lesz a termékenységi arányszám, most 1,56 gyermek jut egy szülő nőre.
Felidézte, hogy abban az időben, amikor nem védekeztek a párok, akkor a családokban 6-7 gyermek is született. Jelenleg a világátlag 2-3 gyerek között van, Európában 1-2 gyermeket vállalnak a családok – sorolta.
Néhány európai példát említve Tóth I. János elmondta: 2010 és 2020 között drámaian csökkent a termékenységi arányszám minden angolszász, valamint a skandináv országokban és Kelet-Ázsiában is. A korábban példaértékűnek nevezett skandináv modell is összeomlott. Az észak-európai országokban jóléti intézkedésekkel támogatták a gyermekvállalást és jellemzően két gyereket vállaltak a skandináv nők, mára az egy nőre eső termékenységi mutató 0,5 gyerekkel csökkent.
A Kárpát-medencében is nagy a baj
Kárpát-medencei demográfiai adataival kapcsolatban Tóth Pál Péter demográfus elmondta: egészében kell kezelni a magyarság létszámát. Nem szabad csak Magyarországra fókuszálni, amikor népesség politikáról beszélünk, és arra kell a döntéshozóknak fókuszálni, hogy ne csak a középosztály legyen a célcsoport, hanem a kétkezi dolgozók is, mert ők vannak többségben.
A lélekszám növelése az állam boldogságát, gazdagságát és hatékonyságát is növeli. A demográfiai csökkenésbe nem szabad belenyugodni – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy Romániában 2010-ben 1,7 millió magyar élt, ma 1,1 millióan lakják, ami 35 százalékos csökkenést jelent. Csehországban 51 százalékkal, Szerbiában pedig 67 százalékkal csökkent a magyarság száma, a külhoni magyarságot nem lehet egy Budapest központú humánerőforrás menedzsment alanyának tekinteni, tette hozzá a szakember.
Nem a pillanatnyi állapot a fontos, hanem az, hogy milyen a dinamikája és a struktúrája a demográfiának, erről Reichert János publicista beszélt. Kiemelte: jelenleg a 45 éves korosztály 53 százalékra tehető, a 45 évnél idősebbek teszik ki a lakosság 47 százalékát.
Több olyan magyar nő van, aki túl van már a szülőképes korán, és többen vannak azoknál is, akik jelenleg szülőképes korúak, vagy majd azok lesznek.
A termékenységgel kapcsolatban elmondta, 2,1 gyerek kell a szint megtartáshoz, vagyis 100 nőnek 210 gyereket kellene szülnie. A jelenlegi 1,56-os fertilitási ráta nem kecsegtet sok reménnyel. Példaként említette, hogy 0-19 éves korosztály 1960-tól megfeleződött, a 65 évesnél idősebbek száma pedig több mint a duplájára emelkedett. Úgy néz ki, hogy a következő évtizedben nem fog 920 ezer gyermek születni, csupán 800 ezer, és hozzátette még az is csoda lesz, ha ennyi baba világra jön majd.
