Az Economx megkeresésére Kocsis Ildikó ügyvéd, aki az erthetojog.hu–n megjelent írásában már foglalkozott a ki nem fizetett
nyereményekkel összefüggő jogi fellépési lehetőségekkel közölte:
Amennyiben valaki ténylegesen nyer a lottón, nyereményének
kifizetése a Szerencsejáték Zrt. szabályzata szerint történik, amely bárki által
megismerhető ezen az oldalon.
Amennyiben a nyeremény kifizetését a Szerencsejáték Zrt.
megtagadná, azonban a kérelmező hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani, hogy a
nyereményre jogosult és a zrt. a szabályzatában foglaltakat nem
tartotta be és nem jogszerűen járt el a nyeremény kifizetésének megtagadásakor,
a nyeremény kifizetése iránti igény érvényesítése érdekében igénybe vehető a
jogi út.
Tekintettel arra, hogy a Szerencsejáték Zrt. az ötös lottót
hatósági engedély alapján bonyolítja – húzta alá.
A képzeletbeli,
megálmodott nyeremények nem számítanak
Jogi úton sikerrel értelemszerűen csak azokat a
nyereményeket lehet követelni, amelyeket a fogadó ténylegesen megnyert, és
minden egyéb előírt feltétel is megvalósult. Vagyis, ne kerüljük meg azt a
lehetőséget sem, hogy a játékos álmodta, képzelte a nem igazolhatóan begyűjtött
lottóötöst nem.
A Polgári Törvénykönyv tételesen felsorolja, hogy mely
követeléseket nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Ezek a következők:
- a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a
játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le; - a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott
kölcsönből eredő követelést; - azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését
törvény kifejezetten kizárja.
Nem lehet bírósági úton érvényesíteni továbbá a fenti
követeléseket biztosító, vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő
követelést sem.
Az ilyen követelések bírósági úton történő érvényesíthetősége kizárásának indoka az, hogy kikényszerítésükhöz nem fűződik társadalmi érdek – azaz a jogalkotó meglátása szerint az ilyen jogügyletek, noha érvényesek és hatályosak, nem szolgálják a társadalom érdekeit –, így az állam nem kíván segítséget nyújtani az érvényesítésükhöz.
A fenti jogalkotói megfontolás hátterében vélhetően az áll,
hogy a szerencsejáték veszélyt is jelenthet a társadalom számára, akár erős
függőséget okozhat, ezáltal hosszabb távon igen súlyos következményekhez,
például a játékos teljes elszegényedéséhez vezethet.
Nem meglepő tehát, hogy a
jogalkotó nem kíván az ilyen folyamatokhoz minden esetben hozzájárulni.
Érdemes megspórolni a
vesztes per költségeit
Mint minden perindítás előtt, érdemes szakemberrel is
konzultálni, hogy valóban van-e esély a per megnyerésére, vagy már a perindítás
előtt is egyértelműen látható, hogy a keresetet a bíróság elutasítaná, mert az
nem megalapozott – hangsúlyozta Kocsis Ildikó.
Pervesztesség esetén ugyanis a játékos nem csupán nem kapja meg az áhított nyereményt, de fő szabály szerint a vesztes perrel kapcsolatos költségek is őt terhelik majd. Alaptalanul nem érdemes pereskedni.
Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt.
nyilvánvalóan maga is megfelelő szakemberekkel képviselteti magát egy vele
szemben indított bírósági eljárásban. Ez persze önmagában még nem jelenti azt,
hogy mindenképpen pernyertes lenne, de vélelmezhető, hogy a nyeremények
kifizetése során körültekintően járnak el.

Amennyiben ugyanis rendszeresen alaptalanul tagadnák meg a
nyeremények kifizetését, az a tevékenységükre nézve is előbb-utóbb komoly
következménnyel járna, elveszítenék a játékosok játékba vetett bizalmát, és a
játékkedv jelentősen csökkenne.
Ez pedig a játék működtetésének egyik alapfeltétele,
hiszen a szerencsejáték esetén nagyon lényeges a játékosok abba vetett bizalma,
hogy a nyereményt valóban megkapják, valóban nyerhetnek.
Az a játékos, aki csak álmában nyert a lottón, a nyeremény
kifizetése iránti igényét nem tudja majd jogi úton sikerrel érvényesíteni.
A játékra, fogadásra
adott kölcsön megítélése
Azon rendelkezés mögött, hogy a játék, vagy fogadás céljára
ígért, vagy adott kölcsönből eredő követelés akkor sem érvényesíthető bíróság
előtt, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le,
feltehetően – a fentiekhez hasonlóan – az a megfontolás áll, hogy az ilyen
követelések kikényszerítéséhez nem fűződik társadalmi érdek, ezek
érvényesítéséhez a jogalkotó nem kíván jogsegélyt nyújtani.
A fogadás alapján kifizetett nyeremény visszakövetelésével kapcsolatban a törvény előírja, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.
Vagyis, ha már
egyszer teljesített az arra kötelezett fél, utóbb nem követelheti azt vissza
arra hivatkozással, hogy a kifizetett összeget nem is lehetett volna jogi úton
behajtani rajta – hangsúlyozta végezetül a szakjogász.
