A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általánosságban mondja ki,
hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez, vagy joguk gyakorlásához más
személy közreműködését igénybe vehetik – fejtette ki az Economx megkeresésére
dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, az erthetojog.hu szakértője.
A közreműködő igénybevételének lehetősége akár ki is
zárható egy szerződésben, ha az valóban a szerződő felek érdekeit szolgálná. Ám
ilyen esetben számítani kell arra, hogy emiatt esetleg a teljesítés nem
történik meg a kívánt minőségben, határidőben.
Minden esetben érdemes előre eldönteni, hogy a váratlan
helyzetekben miképp lenne jó eljárni.
Esküvői torta, menyasszonyi ruha, művészi falfestés
Milyen szerződéses élethelyzetekre is gondoljunk pontosan? Például,
ha egy művészi falfestést rendel valaki, akkor ragaszkodhat az általa
választott falfestőhöz.
Az esküvői torta elkészítésénél ragaszkodhat a díjnyertes
cukrász személyéhez, vagy a menyasszonyi ruha esetében a rendkívül sikeres és
felkapott varróhoz, szabászhoz.
Az élet időnként közbeszólhat, így előfordulhat, hogy a vállalkozó például betegség miatt nem tud teljesíteni.
Kocsis Ildikó kiemelte: ami ilyen esetben lényeges, a teljesítés ennek ellenére a szerződés szerint
történjen meg. Lényeges továbbá, hogy a szerződésben egyértelmű legyen, mikor,
kinek és mit kell teljesítenie.
Az eltűnt
alvállalkozó
Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése,
vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy
közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való
megóvása érdekében szükséges.
Míg a 2014-től hatályba lépett új Ptk. általános
jelleggel, minden szerződéstípusra mondja ki, hogy a felek a jogviszonyuk
fennállása során igénybe vehetnek közreműködőt, a régi Ptk. az egyes
szerződéseknél külön-külön rendelkezett a közreműködő – így vállalkozási
szerződés esetén az alvállalkozó – igénybevételének lehetőségéről és annak
feltételeiről.
Az új Ptk. a 6:129. § (1) bekezdése pedig általánosságban úgy rendelkezik, hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez, vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.
Vagyis, az emberek általában nem is tudják, hogy az
alvállalkozó, mint jogi kategória, tulajdonképpen nem létezik, helyét a
közreműködő vette át. Bár a változás tűnhet úgy is, hogy csupán más nevet adtak
a korábbi alvállalkozónak, ez valójában nem így van.
Ami a vállalkozók számára lényeges, hogy ne ijedjenek meg
attól, ha az új Ptk.-ban nem találkoznak az alvállalkozó kifejezéssel, ebből
semmiképpen se vonják le azt a következtetést, hogy nincs lehetőség „alvállalkozó”
igénybevételére.
Hány közreműködőt
vehetünk igénybe?
A Ptk. nem tartalmaz korlátozást a tekintetben, hogy lehet-e
konkrét személyt, illetve hány személyt lehet közreműködőként megnevezni. Miként
korábban szó volt róla, nem kizárt az sem, hogy a közreműködő személyét is
meghatározzák a szerződésben (cukrász, falfestő, ruhakészítő).
Előre ki lehet kötni, hogy ki lehet közreműködő, vagyis ki helyettesítheti a vállalkozót, és akár azt is megszabható, hogy milyen esetben kerülhet sor a helyettesítésre, vagy mikor zárják azt ki.
Természetesen figyelni kell arra, hogy a szerződés ne
ütközzön más jogszabályi előírásokba sem. Kocsis Ildikó szerint ezért a
szerződés megkötése előtt kérjük szakember segítségét, hiszen mint az élet oly
sok területén, itt is fontos a megelőzés. Utólag ugyanis már sokkal nehezebb
helyzetbe kerülhetünk, ha nem megfelelő szerződést kötöttünk.
Az a bizonyos
menyasszonyi ruha
Ha például a menyasszonyi ruhát csak az általunk választott
varrónő készítheti el, és kizárnánk a közreműködő igénybevételének lehetőségét,
akkor előfordulhat, hogy a nagy napon nem lesz mit viselnie a menyasszonynak.
Nyilván, arról később akár hosszas jogvitát is lehet folytatni, hogy ki és
milyen mértékben köteles viselni ennek következményeit, ez azonban nem
változtat majd azon, hogy a menyasszonyunk az esküvőjén szeretett volna
tündökölni a ruhájában.
Éppen ezért, ilyen esetben lehet, hogy a közreműködő
kizárásával pont az ellenkezőjét érnénk el. Persze ez így ebben a formában
remélhetőleg nem valósulna meg, hiszen ha a szerződésben a közreműködő
igénybevételét kizárnák a felek, az valójában azt jelentené, hogy a vállalkozó
személyesen köteles a teljesítésre.
Ekkor azonban ott van a Ptk. azon szabálya, hogy ha a felek megállapodása alapján a kötelezett, vagyis a varrónő személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében ez szükséges.
Vagyis, ha a varrónő lebetegedne, és emiatt nem tudná a
menyasszonyi ruhát időben elkészíteni, bizony elvárható lenne tőle, hogy
valamilyen módon mégis gondoskodjon annak időben történő elkészítéséről, hogy
így a megrendelőt megóvja a károsodástól.
Természetesen ekkor is elvárt, hogy a teljesítés a megfelelő
minőségben történjen. Amennyiben azonban ez csorbát szenvedne, akkor a hibás
teljesítés miatt a megrendelő akár kártérítést is követelhetne varrónőtől.
Már az elején érdemes egy valóban a felek akaratát és a megegyezésüket magában foglaló szerződésről gondoskodni – a letölthető minták, általában csak mankóként tehetnek szolgálatot, azt semmiképpen se várjuk tőlük, hogy az adott helyzetre szólnak. Egy valóban jól elkészített szerződés a nem várt helyzetekre is tartalmaz rendelkezéseket.
Kötbér, hibás
teljesítés, kárfelelősség
Például, a hibás teljesítés esetére megfelelően kikötött
kötbér bár önmagában nem biztos, hogy megelőzi a hibás teljesítést, az biztos,
hogy a későbbi jogvita során már nagy jelentőséggel bír. Egyáltalán nem
lényegtelen ugyanis, hogy ilyen helyzetben honnan indulunk, mit követelhetünk,
kinek és mit kell a vita során bizonyítani.
Fontos tudnunk azt is, hogy aki kötelezettsége teljesítéséhez más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
A hibás teljesítés esetén tehát a megrendelő továbbra is a
vállalkozónál „reklamálhat”, hiszen közreműködő ide vagy oda, a megrendelő
továbbra is azzal áll szerződéses viszonyban, akivel a szerződést megkötötte.
Az már más kérdés, hogy a vállalkozó a közreműködővel szemben milyen igényt
tud majd érvényesíteni – hangsúlyozta végezetül a szakember.
